Folia archeologica 11.

Héjj Miklós: Gótikus faragványok a cseszneki várból

GÓTIKUS FARAGVÁNYOK A CSESZNEKI VÁRBÓL Az utóbbi években a Magyar Nemzeti Múzeum lapidáriuma a XV. századi magyar épületszobrászata néhány kiváló alkotásával gyarapodott. A faragványok tüzetesebb vizsgálata alkalmat nyújt, hogy új oldaláról ismerjük meg a Zsigmond korabeli magyar világi építészet kialakulásának körülményeit, illetve újabb adatokat nyerjünk a XV. század eleji királyi műhelv működésére vonatkozóan. A négy darabból álló leletegyüttes

1 egykor a cseszneki várat díszítette. A vár 1820 körül bekövetkezett teljes pusztulása után a faragványok a szomszédos Rédére kerültek, a vár utolsó birtokosa, az Eszterházy család — itteni kastélyának parkjába.

2 1954-ben pedig a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították be. Mielőtt a faragványok jelentőségét, készítésük körülményeit és időpontját vizsgálnánk, ismerkedjünk meg közelebbről a kérdéses tárgyakkal. 1. Gótikus kapu szemöldök kövei: (XV. t. 1—2.) anyaga szürkésfehér likacsos mészkő, két egymáshoz illő darab. A baloldali 160 cm, a jobboldali 130 cm hosszú, 46 cm magas és 38 cm vastag. A keretköveken 211 cm hosszú, 10 cm magas és 12 cm mély, az alapsíkba mélyedő vájat van. Felette 7 cm vastag hengeres félpálcatag, melynek felső része enyhe hajlattal kapcsolódik az alapsíkhoz, két vége pedig a szegletes vájat széleinél 8—8 cm-rel túlnyúlik és befordul. A jobboldali darab, szélétől számított 70 cm-es szakaszán későbbi durva utánfaragás. Ezért itt a pálca 9—10 cm vastag, az enyhén kialakított hajlat helyett éles szögben találkozik az alapsíkkal. Előlapja finoman csiszolt. Alján és jobb, illetve bal oldalán kidolgozott illesztési felületek vannak, míg az eredetileg beépített oldalak durván nagyoltak, az élek szabálytalan vonalúak. (24. ábra) 24. ábra 1 Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum, Középkori Osztály C. leltárkönyv: 58.245. 1—4. sz. - S^eghalmj Gy., Dunántúli vármegyék. (Bp. 1939) 341.