Folia archeologica 11.

Németh Annamária: Henrik croiai püspök pecsétnyomója

128 A'iémeth Annam

aria duvnoi azonosítás helytelen.

1

3 E püspökség soha sem tartozott Spalato-hoz, hanem Durazzo-hoz és azonos volt az albániai Croya-i püspökséggel

1

4 (Episcopus Croyacensis vagy Croensis). Croya Albánia egyik fontos városa, Szkander bég székhelye, majd később érseki székhely is volt. A tévedés ebben az esetben onnan eredt, hogy a XI—XIII. században a spalatoi érsekség suffraganeusai között szerepel egy episcopus Croatensis (azaz horvát), amely azonos volt a magyar uralom alá került Tinnin-i (Knin) vagy Nona-i püspökségekkel. Ezeket azonban századunkban már nem nevezték ezen a néven. Valószínű, hogy a XIV. századi pápai kancelláriai írnokok a hasonló hangzás (Croyacensis = Croatensis) miatt írták így a croyai püspökség nevét.

1

5 Ezt igazolja az is, hogy egyik forrásunk — amely noha a Spalato-i egyházmegye alá helyezi — azt mondja, hogy ez a török—velencei határon, Epirusban — ahogy Albániát gyakran nevezték — volt.

1

6 Másik bizonyíték, hogy Henrik egyik utódát Gualterius püspököt (1400—1405-ig) vatikáni levéltári adatok egyszer Croensisnek, másszor Croacensisnek nevezik.

1

7 Kérdés, hogy püspökünk hogyan került e székhely élére és ott milyen szerepe volt. Annyit tudunk róla, hogy származására nézve cseh és ferencesrendű volt, bár egyes források ágoston rendűnek is mondják.

1

8 Amennyiben franciskánus voltát tételezzük fel könnyen lehet, hogy térítő püspökként került erre a tájra. Hiszen ebben az időben ez a vidék a görög-keleti és katolikus vallás ütközőpontja volt, állandó török támadásoktól zaklatott, és így ilyen helyekre a római kúria előszeretettel küldött franciskánusokat.

1

9 Ha tehát Henrik valóban igazgatta a helyszínen a croyai egyházat, akkor egészen biztos, hogy püspöki kinevezésében magyar befolyásnak is kellett jelentkeznie. Ugyanis kinevezése után egy évvel (1373-ból) van egy adatunk, ami szerint a nem messze fekvő Durazzo ekkor magyar kézen van és az éppen Croya-ban székelő Topia Károly albán fejedelem tagja a Velence-ellenes magyar ligának, azaz Nagy Lajos szövetségese.

2

0 Nem okvetlenül biztos azonban, hogy Henrikünk valóban működött Albániában. Ugyanis elődje Jakab (1352—66-ig) a nyugat-európai Cambray-i püspökségben segédpüspökösködött,

2

1 utódja Bernát 1391-ben viszont Pisában élt.

22 A szomszédos albán püspökök is többnyire egyházmegyéjüktől távol tartózkodnak és másutt vállalnak segédpüspöki beosztást (mintegy in partibus infidelium püspökként), noha egyháziak akkor még katolikus egyházi fejedelmek birtokában vannak. Különösen fontos ebből a szempontból, hogy a 1

3 Acta Albániáé II. 253. 4. j. 1

4 Sufflay, M., i. m. 218. 1. j. 1

5 Acta Albániáé II. 253. 4. j., 272. 1

6 Sufflay, M., i. m. 218. 1. j. 1

7 Acta Albániáé II. 253. 4. j., 272. 1

8 Ughe/li, F., Italia Sacra sive de episcopis Italiae et insularum adjacentium, rebusque ab eis gestis opus. V. (Velence 1717—1720) 472, 581.; Euhel, C., i. m. 224. 2. j. Sőt Wümbach, К., Biographisches Lexicon 55. (Wien 1887) 148. azt állítja, hogy fortos tisztségeket viselt az ágostonrendben, azonban a forrás, amelyre hivatkozik éppen csak megemlíti Agoston-rendi mivoltát. 1

9 Egyébként a duvnói azonosítás is — amit ugyan nem fogadunk el — ferences volta mellett szól, mert ott is a bogumil eretnekség ellen küzdöttek. 2

0 Sufflay, M., Ungarisch-albanische Berührungen im Mittelalter. Illyrisch-albanische Forschungen 1. 297. 2

1 Acta Albaniae II. 253. 3. j. 2

2 Uo. 256.; Eube/, C., i. m. 224.