Folia archeologica 11.

G. Sándor Mária: Középkori csontosövek a Magyar Nemzeti Múzeumból

Középkori csontosövek a Magfar Nemzeti Múzeumból 121 feudalizálódott már, a lesüllyedt kunok pedig összeolvadnak a jobbágysággal.

52 A terheket nem bíró kunok egyrésze pedig egyházi birtokokra menekül.

5

3 Ezekután nézzük meg, hogy a lelőhelyek történeti adatain kívül melyek lehetnek azok az egyéb tényezők, amelyek még e kapcsolat mellett szólnak. Dél-Oroszországból a Havasalföldön keresztül a XIII. században érkeztek a kunok hazánkba.

5

4 Vándorlásuk útvonalát jelző területről a kutatás hiánya miatt csontosöveket eddig még nem ismerünk. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a magyarországi csontosövek előzményét e területen keressük.

5

5 Életmódjuk a honfoglaló magyarságéhoz volt hasonló.

5

6 Viseletükben is bizonyos hasonlatosságot találunk. A nomád állattenyésztők és a lovas népek viseletében nagy szerepe van az övnek. A honfoglaló magyarok és az avarok egyaránt derekukon viselték öveiket. Az általunk tárgyalt XIV—XV. századi öveket is ugyanígy hordták.

57 Ezt látjuk a Képes Krónikában ábrázolt kunok viseletén is. Ugyanazon az ábrázoláson viszont a magyarok, nyugati hatásra, mélyen derék alatt hordták öveiket. Ezen az alapon is a fent tárgyalt csontosöveket a kunok által keletről újra behozott viseletnek tekinthetjük. Végezetül foglalkoznunk kell még röviden a csontosövek díszítésével. El kell fogadnunk azokat a régebbi feltevéseket, miszerint a kor ízlésének, a gótikus falusi művészetnek nyoma látszik rajtuk. Ám nagyon valószínű, hogy nem valamely központi műhelyben, vagy műhelyekben készültek, hanem helyi falusi mesterek munkái. Elkészítésükhöz nem volt szükség különleges felszerelésre, hiszen íjas eszterga- és faragókése bármely falusi mesternek lehetett. Az övek pontos rekonstrukcióját a hiteles ásatások hiányában nem tudtam elkészíteni. Eddigi ismereteink alapján valószínű, hogy a veretek bőrre voltak felszegecselve. A csat és szíjvég között a kerek és négyszögletű veretek váltogatták egymást. Ilyen rekonstrukciót közöl Szabó Kálmán és Gerevich László is a fentiekben idézett munkáikban. Az eddig elmondottakat a következőképpen összegezhetjük: 1. A történeti, régészeti, viselettörténeti adatok alapján feltételezhetjük, hogy a csontosövek a hazánkban élő kunok viseletéhez tartoztak. 2. Az övek mintakincse gótikus, tehát a kor nyugati ízlésének felel meg. 3. A XIV—XV. században már feudalizálódó, keresztény szertartás szerint (K—Ny-i irányba) temetkező kun nép tehát eredeti keleti övét megtartja, de már az itteni nyugati ízlésű mintakinccsel díszíti. A feudalizálódó kunok viseletére Kígyósról, Felsőszentkirályról és 6

2 Kring M., Sz 46 (1932) 58. 5

3 Gyárfás 1., i. m. III. 104. 6

4 Györffy Gy., A kun és komán népnév eredetéhez (Bp. 1948). 5

6 Sz. Pletnova szíves levélbeli közléséből van tudomásom, hof y a XII. századi alán anyagból van a Szovjetunió területéről hasonló veret borostyánból, az alánokat pedig jászoknak tekinthetjük (Cyőrffy Gy. szíves szóbeli közlése). 5

6 Szent Eustahius a lovászok védszentje volt. Ennek alapján feltételezhető, hof y a Csuton élő kunok lovászok voltak. 6

7 Gerevich L., i. m. Megfigyelte, hogy a sírokban levő övveretek a csontváz derekán helyezkednek el.