Folia archeologica 11.

Kádár Zoltán: Megjegyzések a nagyszentmiklósi kincs omphalos-csészéihez

112 Z. Kádár felirat kezdőbetűjéhez hasonlít, mint а С fölötti JV-hez! A felirat végének Fehér által felvetett feloldása N/AY/AOY Y/I/ON,

1

3 amivel szemben László is kételyeket támaszt — nem teljesen kielégítő.

1

4 Kétségtelenül feltűnő, hogy itt miért szerepelnek — a többiekkel ellentétben — igen kicsi, szinte utólag beszúrt jelek! Altheim a kis jelekben proto-bulgár rovásjegyeket lát, melyek a készítőre vonatkoznak; mindenesetre sokkal valószínűbb ez a megoldás, mint Fehéré. A feliraton szereplő összes betűk azonos vastagságúaknak látszanak, tehát ugyanazon műhely vésőjére utalnak. Altheim szerint itt a proto-bulgár emlékanyagban nem szokatlan bilinguis feliratról van szó. Valószínűbb tehát, hogy a felirat kisbetűs részét nem sokkal később, de ugyanazon műhelyben vésték be, mint a többit, azonban nem volt a liturgikus tartalomhoz szorosan kapcsolódó jelentése. Esetleg valóban bilinguis felirattal állunk szemben, amelynek kisbetűs része a készítőre vonatkozhatott.

1

5 Mindezek alapján egyrészt szeretnénk leszögezni, hogy László a korábbi kimutatásokat kibővítve, helyes nyomon jár, amikor a szóbanforgó két csészét a Kaukázus vidéki ötvösséghez kapcsolja, másrészt azonban a felirat értelmezésében Fehér Géza olvasását Stefanos névre elfogadja, s így túlságosan messzemenő következtetéseket von le a kincs történelmi háttere szempontjából. Természetesen mindez azt sem zárja ki, hogy a kincs egyes darabjainak a helyi honfoglaláskori művészettel való kapcsolatait tovább ne kutassuk, hiszen a Csallány által publikált rakamazi lelet is a további vizsgálat számára éppen ebben a vonatkozásban nyújt új távlatokat. KADÁR ZOLTAN REMARQUES SUR LES COUPES »OMPHALOS« DU TRÉSOR DE N A G Y S Z E N T M I К L Ó S Dernièrement M. Gyula László a contribué de point de vues notables à l'éclaircissement de l'importance artistique et historique du trésor de Nagyszentmiklós, soulevant de nombreux problèmes. Les examens surtout d'ordre technique ont fourni de nouvelles observations relatives aux, »coupes omphalos« n

o

s 9 et 10, à inscriptions et ornées de croix. M. László met en rapport la forme et la technique du type de croix figurant sur les coupes en question, avec le type analogue visible sur les monnaies de l'époque arpadienne. Il est incontestable que les croix examinées remontent à des modèles identiques, ce fait toutefois n'indique pas une "Fehér G., Arch. Ért. 77 (1950) 40—41. 1

4 Altheim, Fr., i. m. 73 sk. L

ás

zló Gy., FA 9 (1957) 149 sk. Ua., Acta Arch. Hung. 8 (1957) 196 sk.; Legutóbb: Györffy Gy., Sz 92 (1958) 595. 1

5 Altheim, Fr., i. m. 74—76.