Folia archeologica 11.

Párducz Mihály: Hunkori halmok Vaskút határában

100 Párduc^. Mihály alagutat képezett, amelyet felül a bedőlést elkerülendő, gerendákkal erősítettek meg. Ezeknek a korhadt részeit megtaláltuk. A beásás a halom közepétől számítva kb. 2 m-re déli irányban történt s miután így a munkájuk bizonyára eredménytelen volt s nem találták meg a halom közepét, ezért az átvágásunktól számítva kb. 3 m-re nyugati irányban egy iy

2 m hosszú folyosót vájtak a halom közepe felé. Amint azonban most utólag megállapítható, minden valószínűség szerint semmit sem találtak, mert a halomban semmiféle sírnak a nyomait sem találtuk meg. Mi ugyanis a halom közepe táján egy 5 m széles és 6 m hosszú bevágással kiemeltük a halom teljes közepét, lementünk egészen az érintetlen sárga földig, de sírkamrát egyáltalában nem találtunk. Sem a mesterségesen felhordott föld nem mutatott semmi elváltozást, sem pedig a sárga altalajban nem mutatkozott beásás. E negatív eredmények alapján azt kell feltételeznünk, hogy a halom nem temetkezés céljait szolgálta, hanem minden valószínűség szerint kilátóhely, illetőleg őrhalom volt. Ezt a feltevést nem zavarja az a körülmény sem, hogy egy emberi szárkapocs csontot és egy csigolyát találtunk a kincskeresők által ásott folyosóban. Miután a folyosó ugyanebben az irányban haladt, ahol fölötte előzőleg a szórványos emberi csontokat találtuk, sokkal valószínűbb, hogy a kincskeresők egy recens csontvázra bukkantak, amelyet a halom oldalában földeltek el és ennek a maradványait találtuk meg ilyen elszórt állapotban." (Tört. Múz. Adattár 11. V. I.). Nézetünk szerint nem kétséges, hogy a vaskúti halmokat szoros szálak fűzik elsősorban a jászalsószentgyörgyi kurgánokhoz. Minden jel arra mutat, hogy itt ugyanúgy vaskapcsokkal összetartott sírkamrákba történt a temetkezés, mint a jászalsószentgyörgyi főkurgánban.

1

0 Mind a két lelőhely kurgánjaiban az égési nyomok is megvannak. Az ülve eltemetés csupán a jászalsószentgyörgyi 3. mellékhalomban volt meg,

1

1 de miután a főhalmot már csak kirabolt állapotában tárta fel Hild Viktor, nem tudhatjuk, hogy a temetkezésnek ez a módja nem jelentkezett-e ott is. Ügy látszik, hogy a halomsíroknak ehhez a köréhez sorozhatjuk, elsősorban a bácsmadarasi halmokat.

1

2 A nagyméretű vaskapcsok

1

3 itt is sírkamrát sejtetnek. Ali. halom tölcséres nyakú, gömbölyű edénykéje viszont nem hagy kétséget a temető kora felől.

1

4 Úgy látszik, ebben a halomban a csontváz irányítása kelet—nyugati volt. A kiszácsi halmostemetőben is

1

5 megvannak a nagyobb halmok, a nagyobb vaskapocs és korongosfejű vasszeg.

1

6 Ezenkívül még a murgai típusú korsó pereme is előkerült.

1

7 A vajszkai halmostemető halmai nem magasak,

1

8 de a mellékletként bemutatott alacsony tálacska és hengeresnyakú, gömbölyű edény

1

9 a korhatározást illetően semmi kételyt nem enged meg. Az ülve eltemetett csontvázak miatt a halmos1

0 Párducz M-> i- m- 7

01

1 Uo. Uo. 75. 1

3 Uo. XCI. t. 3—4, 6. 1

4 Uo. LXXXIV. t. 17. 1

5 Uo. 74. 1

6 Uo. LXXXIX. t. 2—3, 8. 1

7 Uo. LXXXIX. t. 5. 1

9 Uo. 75—76. 1

9 Uo. LXXXIV. t. 18—19.