Folia archeologica 10.

Kőszegi Frigyes: Az oroszvári bronzkori temető

Az oro.tzvárí bronzkori temető 47 21. sír: 1 m mélységben bolygatott sír volt bronzpatina nyomokkal, „Noppenringgel". Sírok szerint nem azonosítható leletek: 1. Szalagfüles, szürke bögre, nyakhajlatában bordadísszel. M: 9,3 cm, szá: 8,6 cm, fá: 3,5 cm. (V. t. 12.) ' 2. Szürke tál. M: 8,5 cm, szá: 18,5 cm, fá: 6,3 cm. (V. t. 14.)

1 Az oroszvári temető zsugorított csontvázai általában Ny—K-i irányításúak voltak, de másirányú tájolás is előfordult. A kiásott sírokban aránytalanul sok gyermekcsontvázat találtak. A 16 jó fenntartású csontvázból csupán 5 csontváz volt felnőtt egyéné. A kiásott sírokból nehéz elhelyezkedésükre vonatkozólag következtetnünk. Amint erről már szó volt az ásatás elsősorban az Árpád-kori temető feltárására irányult, s a bronzkori sírok előkerülése alkalomszerű volt. így a terület ásatási térképén eléggé szétszórtan találjuk meg a bronzkori sírokat. Csupán 11 sírt (10—20. sír) ismerünk zártabb területről. A sírok egymástól való távolsága a rendelkezésre álló adatok alapján változónak látszik. Néhány sír helyzetéből ítélve soros temetkezésre következtethetünk (10—13., 17., 19. sír). Csupán hat sírban nem találtak mellékletet. Ezek közül kettő bolygatott volt és a csontokon levő bronzpatina nyomok alapján ezekben is volt melléklet. A többi sírban az edénymellékletek mellett szép számmal találunk ékszereket. A temető a mellékletanyaga alapján egyértelműen a gátai, az osztrákok által wieselburginak nevezett kultúrához sorolható. A Sőtér által a század elején kiásott bronzkori anyagot is ehhez a kultúrához sorolják.

2 Visszatérve a temetkezési rítus kérdéséhez, megállapítható, hogy a gátai kultúrán belül a zsugorítás az általánosan használatos temetkezési forma. Gátán a 37 feltárt sírban 18-ban találták meg a csontvázat. Legáltalánosabb volt az északnyugat—délkeleti irányítás, de előfordult a nyugat—keleti tájolás is. A sírok elhelyezkedési rendszerében nem tapasztaltak semmilyen szabályosságot.

3 A gátai kultúra északnyugat-magyarországi elterjedési területéhez szorosan kapcsolódó alsó-ausztriai wieselburgi kultúrás területről több sírról is vannak adataink. Ezek irányítása eléggé változatos. R. Pittioni szerint az észak—déli irányítás látszik alapvetőnek, de előfordul a nyugat—keleti is.

4 Pl. a Deutsch-Kreutzból előkerült sírokban, ugyanazon temetőben, ugyanebben a kultúrában északnyugat—délkeleti, délkelet—északnyugati és kelet— nyugati tájolású csontvázak feküdtek.

5 Hainburg-Teichtalban a zsugorított csontvázak koponyával délnyugat felé voltak irányítva. A sírgödrök szabályos sorokban, egymástól egyenlő távolságra helyezkedtek el.® A soros temetkezés elég gyakori a korabronzkor folyamán.

7 1 Valószínűleg ebből a temetőből származik a Rusovceről újabban közölt sír is. Kraskovska, L., Hrob z doby bronzovej v Rusovciah pri Bratislave. AR 6(1954) 301 skk, 139. kép. 2 PatayP., Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. (Bp. 1938) DissPann II. 13. 71. 3 Sőtér A., Arch. Ért. 19(1899) 48—49. 4 Pittioni, R., Urgeschichte des österreichischen Raumes. (Wien 1954) 321. 6 Pittioni, R., Beiträge zur Urgeschichte der Landschaft Burgenland. (Wien 1914) 6. 6 Beninoer, F..

—Milhoffer, F., Das früh bronzezeitliche Reihengräberfeld bei HainburgTeichtal. MAG 60(1930) 69, 75. 7 Ka/icz N.. FA 7(1955) 49, 3. j.