Folia archeologica 10.

Kőszegi Frigyes: Az oroszvári bronzkori temető

48 Kőszeg: Frigyes Nem találjuk meg az egységes irányítást az oroszvári temetővel nagyjából egykorú morvaországi aunjetitzi kultúra sírjaiban sem. Itt leggyakoribb a nyugat—keleti és a délnyugat—északkeleti tájolású csontváz, de mellettük nem ritka a kelet—nyugati irányítás sem.

8 Hasonló a helyzet az ugyancsak erre a korra keltezhető Maros-vidéki temetők sírjaiban is. A szőregi temető csontvázairól feljegyzett adatok szerint az általánosnak látszó dél—északi, észak—déli irányítás mellett a nyugat—keleti, illetőleg a kelet-—nyugati tájolás is helyet kapott.

9 A nemek szerinti fektetésre vonatkozólag az oroszvári adatok alapján nehéz lenne következtetéseket levonnunk. A sírokban talált ép edények mellett Oroszváron sok volt az edénytöredék. Sajnos a fennmaradt ásatási feljegyzések nem mindig nyújtanak utalást arra vonatkozólag, hogy a jelenleg töredékes edénydarabok eredetileg is töredékként lehettek-e a sírban, vagy csak utólag váltak ilyenné. Hasonló korból, de az őskor más szakaszaiból is vannak adataink az edénytöredék mellékletként való sírba helyezésére.

1

0 A jelenség szellemi hátterének megvilágítására történtek már kísérletek.

1

1 A temető kerámiaanyaga eléggé egyöntetű, ennek ellenére az egyes típusok pontos analízise többirányú hatás meglétére enged következtetni a temetőn belül. A tölcséres nyakú, kettős csonkakúpos, vagy gömbhasú bögretípus egyben a gátai kultúra legjellemzőbb edényformája.

1

2 Egy- és kétfülű változatában ismeretes. Az oroszvári sírokban több példányát találták meg (V. t. 1, 5, 7—9, 12). Jellemző sajátja a fülképzés módja. A széles szalagfül vagy fülek sohasem a szájperemből, hanem közvetlenül a szájperem alól indulnak ki. Gyakori jelenség ugyanezen az edényformán a nyakhajlatból kiinduló, vállra támaszkodó kerek fül (V. t. 7). Az oroszvári darabok párhuzamait elsősorban a gátai kultúra köréből említjük. Az V. t. 5. sz. edény megfelelőjét pl. Gátán a 2. sírban találjuk meg.

1

3 Ugyanitt előfordul a kerek fülű típus is.

1

4 Ugyanezeket említhetjük a mosony-jessehofi sírból,

1

5 Gattendorfból a kétfülű típus,

16 Purbachból a kerek fülű forma,

1

7 Oggauból mindhárom fülképzésű típus párhuzamait ismerjük.

1

8 A wildungsmaueri lelet egyik bögréje mélyen ülő hasával erősen emlékeztet az V. t. 12. sz. oroszvári darabra.

1

9 Ugyanezeket az edényformákat, néhány a gátaitól eltérő más kultúra emlékanyagában is megtaláljuk. A szájperem alól kiinduló egyfiilű bögre az ausztriai ún. „T. itzenkeramik" egyik alapformája. Ennek, a R. Pittioni által 8 Tihelka, K., Moravska únéticka pohrebiätc. PA 55(1953) 323. 9 Foitiny I., Dole. 17(1941) 51. 1

0 Kalic

K N.. i. h. 51 skk. 21—24. j. 1

1 Sartori, P., Das Scherbenma^hen. Niederdeutsche Zeitschrift fúr Volkskunde. 10(1932) 143 skk. 1

8 Pa/ay P., i. m. 73. 1

3 SötérA., Arch. Ért. 18(Д898) 147 skk. И. t. 9. 1

4 Uo. II. t. 5, 14. 1

5 SötérA., Arch. Ért. 12(1892) 207 skk. 2, 4, 5. kép. 1

8 Pittioni, R., Beiträge. . . III. t. 1. 1

7 Uo. III. t. 5, 9. 1

8 Uo. VIII. t. 9., IX. t. 4., X. t. 3. 1

9 Wtmmcr, F., Éin neuer Fund der Wieselburger Gruppe in Niederösterreich. WPZ 17 (1930) 131 skk. 1. kén.