Folia archeologica 10.
Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855–1885)
220 Fejős Imre VII. Valamely művészi, iparművészi ág fejlettségi fokát a kiállítások mutatják meg a leghívebben. A második, 1854. évi párizsi világkiállítás óta mestereink mindig megjelentek a nemzetek versenyein. 1861-ben a Times tudósítójának már feltűnt Tiedge népviseleti kollekciója. 1867-ben egy New York-i folyóirat úgy ítélt, hogy a fényképészet Pesten nagyobb fokon áll, mint Párizsban. 56 A magyar anyagi művelődés szervezetten az 1873-i bécsi világkiállításon lépett először a népek színpadára. A hivatalos körök buzgalmába bizonyosan belejátszott a dualisztikus állameszme propagálásának szándéka, a hazafiakat buzdította, hogy végre alkalom nyílt viszonylagos önállósággal bemutatni országunkat. A kiállítás zsűrije, az akkor működő 120 mester közül 27 fényképész munkáját fogadta el, ami százalékosan is fotografálásunk fejlettségét bizonyítja. 5 7 idehaza a kecskeméti 1872. évi iparmű tárlat vonultatta fel először a fényképészeket, akik közül kettő aranyérmet szerzett. A székesfehérvári 1879. évi kiállításon 25 mester munkája került bemutatásra, díjazatlanul alig maradt közülük egynéhány. 5 8 Az 1885. budapesti Országos Kiállítás végül meghozta a fényképezésnek a hivatalos elismerést. Láttuk, a hatvanas években a Képzőművészeti Társulat még a leggyatrább, „néhány nap alatt elsajátítható" iparnak minősítette a fotografálást. Most ugyanazon testület titkára, Szmrecsányi Miklós, a kiállítás összefoglaló jelentésében arra a megállapításra jut, hogy a fényképezés technikai tekintetben „külön szaktudományt" feltételez, művelője „nem pusztán gépies" tevékenységet folytat, hanem a beállítás, a kompozíció, a jellemzetes eilesése, a tónusok elosztása — „mindez művészi ízlést és gyakorlottságot "kíván meg. 5 9 Fényképezőink, hátrahagyott alkotásaik bizonysága szerint, valóban komoly ismeretekkel fogtak az emulziós lemez használata idején különösen alapos műhelymunkát kívánó feladatukhoz. Közszükségletté vált működésük a fény és árny játékában maradandó létre tudta emelni az idő árjában tovatűnő élet mozzanatait; elődeink megjelenésben, magatartásban, környezetben és alkotásokban mutatkozó történeti jellegét; maguknak az embereknek, kicsinyeknek és nagyoknak arculatát. A fényképnek köszönhetjük, hogy a múlt század közepe óta a vizuális emlékek tömege őrzi a társadalom fejlődésének letűnt állomásait. Ebben a tevékenységben egyaránt részesek az amatőrök és a kézműipar munkásai. Az igazi mesteri alkotások a művészet erejével fokozták fel a fénykép bensőséges emlékőrző hivatását. Ábrázolásaik a megjelenítés c.s formaadás magabiztos nyugalmával vagy elegáns fölényével a fölfelé ívelő polgári társadalom életérzésének hű kifejezései. FEjos imre 5 8 VU 9(1862) 296, 14(1867) 517. 5 7 Magyarország a bécsi 1872-1 közkiállitáson. (Bp. 1873) I : 313, II : 158—164. 6 8 Az 1872. évben Kecskeméten rendezett orsz. Iparműtárlat Emlékkönyve. (Kecskemét 1874) 93.; Emlékkönyv az 1879. székesfehérvári orsz. kiállításáról. (Székesfehérvár 1880) 166—67. 5 9 Hivatalos Jelentés... 447—57.
