Folia archeologica 10.

Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855–1885)

210 Fejős Imre a kiváló geográfus, a Himalájáról hozott haza képeket, amelyek az egész világ szaklapjait bejárták.

2 Straus^ Adolf, a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanára a Balkán országait járta gépével.

3 Őket az egzotikum vonzotta. Varsányi János, Pest város mérnöke a hazai tájakat és műemlékeket örökítette meg Kubinyi—Vahot honismertető albuma és Érdy János régészeti tanulmányai számára. Árpád sírjának kutatásakor Réső Ensel Sándor mellett Stupa György gyógyszerész fotografált.

4 À fotokémia területén Tóth Viktor mérnökkari százados sógorával, Ederrel Bécsben a brenzkatechin (pyrokatechin) előhívóval s az ólom erősítővel folytatott eredményes kísérleteket.

5 A szakirodalom megindítása is a műkedvelők érdeme. Az Akadémia 1859-ben hirdetett pályázatán a 70 arany jutalmat Bardócz Lajos jogakadémiai tanár nyerte el. Műve nagyven lapon keresztül biztos tájékozottsággal ismerteti a fotografálás akkori állását. Könyvének kiadását megelőzte azonban Tömösváry László gyógyszerész 1863-ban megjelent munkája. Utánuk Tóth Mike szatmári gimnáziumi tanár kézikönyve hagyta el a sajtót. Ring Ármin műegyetemi professzor népszerűsítő előadásait nyomatta ki.

6 Az irodalmi termés aránylagos bősége is arra mutat, hogy már eléggé elterjedt a műkedvelés. Nemcsak városokban, hanem kis falvakban is dolgozott egy-egy amatőr. Például a hatvanas években a dunántúli Zombán Rozsnyai Mátyás gyógyszerész, Tiszadobon Zákány Imre, Temesvárott Kalaba János gimnáziumi tanár fotografált. Erdélyben egész baráti kör buzgólkodott, közülük Forgách István igazi alkotói képességgel.

7 Az amatőrök tömörülése, kiállítások rendezése azonban sokáig váratott magára. Szervezkedésüket 1883ban Wartha Vince indította meg, az első műkedvelő kiállítás 1890-ben nyílott meg. Wartha mellett Eötvös Loránd, Lóczy Lajos, Radisich Jenő, Herman Ottó, továbbá a két neves csillagász Konkoly Thege Miklós és Gothard Jenő nemcsak a tudományos, hanem az esztétikai igényű fényképezésnek és a szakirodalomnak is hivatott művelői. Konkoly az 1882. triesti kiállítás zsűrijének alelnöke volt. A kortársak előtt szinte ismeretlen jelenség az amatőrök között Munkácsy Mihály, akinek egy ismeretlen fényképész technikai segédletével készített tanulmányai ugyanolyan szuggesztív erővel testesítik meg művészi eszméjüket, mint hatalmas kompozíciói. Ha Munkácsy fényképező hírnévre törekszik, őt a legelső fotóművészek között emlegetnénk.

8 1904) 1205.-.Fejős I., Fotó 2(1955) 295—298. repróval. (Dolgozatunk, ez egy helyet kivéve, a Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteményének alapján készült. Az idézett forrásoskon kívül felhasználtuk a fényképek címkéjén található adatokat.) 2 Décby M., FrK 8(1880) 45, 63—64. 3 S^innyei ]., i. m. XIII. 74. 4 VU 4(1857) 196, 9(1862) 452. 5 Eder, J. M., Geschichte der Photographie. I. (Halle a. S. 1932) 505—8. 6 A M. Tud. Akad. összes üléseinek jegyzőkönyve. 34. ülés 1859. júli. 25. Akad. Kézirattár.; Tömösváry L., Magyar fényképész. (Pest 1863).; Bardócz A felfedezések története. (Pest 1864).; Tóth M.,A fényképészet titkai. (Szatmár 1875).; King A., A A fotografozásról. (Bp. 1884). ' Fényképészeti Lapok 4(1885) 62, 5(1886) 79.; VU 10(1863) 47.; Fejős I., i. h. 8 A Siralomház fényképtanulmánvának reprója Kreilisheim Gy., Régi magvar fénvképezés. (Bp. 1941)