Folia archeologica 10.

Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855–1885)

FÉNYKÉPÉSZETÜNK ELSŐ VIRÁGKORA (1855—1885) A sokszorosító képalkotások történetét általában két összetevő határozza meg: a technika fejlődése és a társadalom állapotának egészét kifejező stílus fordulatai. Ilyen korszakos technikai újítást hozott a fényképezésben az ötvenes évek elején Archer, F. S. nedves módszere, a mai negatív-pozitív rendszerű fotografálásnak első, gyakorlatilag jól használható eljárása. A nedves lemez finomrajzú, dústónusú képet ad, és bár előállítása körülményes, mégis aránylag olcsónak mondható. Egyaránt alkalmas művészi törekvések kielégítésére és ipari felhasználásra. Elterjedésével határozott differenciálódás következett be a fényképezők rohamosan gyarapodó seregében. A hivatásos fényképezőktől ekkor különültek el az amatőrök, akik hovatovább művészi és tudományos törekvésű, vagy csupán időtöltésből fotografálók táborára oszlottak. Az előbbiek, a hivatásos fényképírók is könnyen szétválaszthatok a komoly felkészültségű, művészi avatottságú mesterek és a merőben ipari foglalkozást űzők, vagy éppen kontárok csoportjára. Hivatásos és amatőr fotográfusok közül egyaránt csak az a réteg a fényképtörténet igazi hordozója, amelyiknek munkássága értékeket, valódi alkotásokat tud felmutatni, viszont a dilettánsok és kézműiparosok tömege az a talaj, amelyből az előbbiek eredményei kisarjadhatnak. A másoló eljárás bevezetésekor a romantika uralta a művészetet. Ennek ízlésjegyei mutatkoztak a fényképezés témaválasztásában, a felfogásban, beállításban, kompozícióban és kidolgozásban, a romanticizmusnak ahhoz az ágához kapcsolódva, amely, mikor az akademizmus formakényszerét felrobbantotta, nem ábrándvilágban keresett új otthont, hanem az élet és igazság megismerését és megjelenítését vallotta művészi feladatának. I. Az amatőrök közül időben is a legelsők egyike, Rosti Pál, tipikus megszemélyesítője korának. A szabadságharc száműzöttje, németföldön archeológiai és néprajzi studiumokat folytat, Párizsban megtanul fényképezni. így indult délamerikai expedíciójára azzal a szándékkal, hogy hazájának becsületet szerezzen messze tájak és kultúrák fényképi megörökítésével. 1857—58-ban tett útjának eredménye negyvenegy nagyméretű felvétel, az ízig-vérig művészi hajlamú amatőr alkotásai, amelyeknek értéke annál nagyobb, mivel félbarbár földön küzdötte le a kezdetleges technika nehézségeit.

1 Déchj Mór, 1 Rosti eredeti felvételei a Széchényi Könyvtárban: Fényképi-gyűjtemény, melyet Havannában tett utazása alatt készített. Rosti P.; VU 3(1859) 115.; Szinnyei /•> Magyar írók. XI. (Bp. 1891— 14 Foiia Archaeologica