Folia archeologica 10.

Mihalik Sándor: A körmöcbányai kőedénygyártás kezdő korszaka

Л körmöcbáuyai kfíedénygyártás kes^dö korszaka 203 készítményeket, mily nagy fejlődést és minőségi javulást értek el, különösen a díszítés és az áru olcsósága terén. Éppen ezért jogosnak és megalapozottnak vélte azt a kijelentését, hogy a húszas évek végén, a harmincas évekre való fordulókor, az iglói kőedénygyár már olyan kiváló darabokat készít, aminőket a legkiemelkedőbb hazai gyárak. 1831 március 2-án, 29 éves korában, fiatalon, Rumy Sámuel igazgató váratlanul elhunyt s ez a veszteség a gyárat katasztrofálisan érintette. Münnich Sándor, Igló város történetírója az iglói társulat üzleti könyveit átlapozta és azt tapasztalta: 1 7 a vezetés elejétől tapogatódzásból és kísérlete­zésből állott. Mikor a helyes utat már megtalálták, a munkabér hirtelen fel­szökkenése, a közlekedési lehetőségek mostohasága s egyéb körülmények lehetetlenné tették, hogy a társaság a cseh árukkal szemben sikeresen vehesse fel a versenyt, noha jó, tartós és csinos cikkeket hozott forgalomba. 1 8 Az üzlet mégis évről évre nagyobbodott s így már 1833-ban igen sok munkással dolgozott a vállalat. Címe ekkor: „К. k. ausschlieslich priv. igloer Steingut-Geschirr Fabrik" volt. 1 9 Ilyen hasznos munkásság és eredmények közepette érkezik Trangous Körmöczbányára. Kerek, komoly életmű állt már mögötte. Az iglói gyárat fiatalos hevülettel hozták létre. Trangous akkor még csak 29 éves volt. Most már higgadt, megfontolt, józansággal és bölcs tapasztalatokkal telve, 55 éves korában érkezik Körmöczbányára, abba a körzetbe, amely valamikor, négy évszázadon át, családjának ősi otthona volt és amelynek életébe a Trangousok ilyen hatalmas időn át beleforrottak. Az iglói főgimnázium dísztermében levő — vagy talán csak volt — Böhm Ede lőcsei képíró által festett portréja szerint a zsinóros magyar kabátú Trangous, nagy körszakállával, hatalmas bajuszával és keskeny magas fejével maga a higgadtság, a józanság. Távolba néző szemei a tisztességet, az okosan végzett becsületes munkás évtizedeket tükrözik, az értelmet, a szétfoszlott reménységek bánata helyett a társadalom érdekében végzett tevékenységben elért vigaszt, megbékélést, áldozatkészséget. Trangous körmöczbányai tervezett vállalkozását nem anyagi javainak növelése ösztönözte. Boer Zsuzsannával való házassága gyermektelen maradt s három évvel fiatalabb öccsének, Trangous Lajosnak 11 gyermeke közül sem maradt életének folytatója, vagy örököse, mert mindegyikük még iskolába kerülésük előtti korukban elhunyt. Trangous József teljes vagyonát és javait — mint ahogy ezt később meg is tette — iglói szülővárosa fiatalságának nevelésére és segélyezésére szánta. És most, amikor módot látott családjának az előző századokban volt szűkebb pátriájában a köz érdekében nemesebbet és maradandót alkotni, a reformkor szellemétől is áthatva, úgy érezte, hogy a hanyatlani kezdő magyar kőedénygyártást a válságba került körmöczi gyár rend behozásával és a körmöczi edénv feljavításával emelheti vissza egykori fényébe, régi rangjára és művészi méltóságába. 2 0 Erőt, képességet, gazdasági alapozottságot érez, hogy íigvvédi mestersége és az iglói kőedény ügyének 1 7 Mümicb S., i. m. 402. 1 8 Uo. 1 8 Uo. 2 0 Weber, S., Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts 1800—1900. (Igló 1901) Trangous József (1783-1861) és Trangous Lajos (1786— 1855) életrajzaival, képmásaival. (85, 363., V, VIII. t.)

Next

/
Thumbnails
Contents