Folia archeologica 9.

B. Bónis Éva: Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon

Császárkori halomsiros temetkezés Iváncon 6? cikolán

7

9 egyaránt megfigyelhető volt, hogy a mellékletek a halom délkeleti, vagy délnyugati részében nyertek elhelyezést. Mint látható az ivánci tumulusok a fejérmegyeiekkel sok hasonlóságot mutatnak, s a tumulustemetkezés utolsó szakaszába tartoznak. Különbséget a leletanyagban az ivánci sírok üvegben való gazdagsága mutat, mely az Aquileia—Emona—Carnuntum főútvonal

8

0 és Savaria közelségével könnyen magyarázható.

8

1 Az északkeletpannoniai halomsírok közvetlen helyi előzmény nélkül bukkannak fel

8

2 átlagosan a II. század elején (a mezőszilasi az I. század végén

8

3). Az ivánci tumulus összefüggései ezekkel a halomsírokkal alátámasztják Barkóczi L. nézetét, hogy egy nyugatpannoniai etnikai csoportot kell keresnünk a keletpannoniai tumulusok készítőiben.

8

4 A császárkori halomsírok feltűnése az i. u. I. század végén a kutatás számára még ma is megoldatlan kérdés. Nem fogadhatjuk el azt a magyarázatot, hogy az „illyr gondolat átütőőereje"

8

5 élesztette fel az 1. század közepe táján a régi szokásokat. Megnyugtatóbb az osztrák kutatóknak az a nézete, hogy az illyrek által lakott vidéken (Steiermark, Kraina, Horvátország, a Balkán nyugati része) a hallstatti kultúrjavak a Hallstatt-kor után is sokáig fennmaradtak, s ennek a befolyása érvényesült a római korszakban is.

8

6 A dunai provinciákban a halomsírok feltűnése a római uralom megszilárdulásával párhuzamos ütemben lépett fel. A legkorábbi tumulusok a Lajtavidékén ismerhetők fel, Carnuntum hátterében,

8

7 a keletpannoniaiak a Domitianus—Traianus alatti limes megerősítés idejétől kezdve,

8

8 Dáciában a provinciává szervezés után.

8® A lumulusok feltűnése azonban sehol sem a L. 3. j. 8

0 Graf A., A Pannónia ókori földrajzára vonatkozó kutatások áttekintő összefoglalása. (Bp. 1930) DissPann. I. 5. 59—78. 8

1 A savariai és innen a Balaton vidékére húzódó aquileiai telepesek jelenléte a névanyagban jól kimutatható : Mócsy A., Arch. Ért. 81 (1954) 34. 3(i. 8

2 Az eddig feltárt koravaskori halomsírok és a császárkoriak között igen nagy időbeli különbség van s anyaguk sem mutat összefüggésre. Egyetlen tumulust tártak fel jóval délebbre Tolna megyében Nagyszékelyen, melyben kelta vaslánc mellett egy vörös-fehér festésű edénytöredéket találtak, melyet Wosinsky rajza és leírása alapján a késő La Tène vörös-fehér csíkos festett kerámiával lehet azonosítani. Sajnos ez a halom, moly esetleg összekötő láncszemként szolgálna Délkelet-Pannoniában a koravaskori és császárkori halmok között, már a feltárás előtt erősen bolygatott volt, állítólag előzőleg ebből került elő egy késő kelta érem is. Wosinsky M., i. m. 587—590. CXLVI. t. 8

3 Sági K„ Arch. Ért. 1943. 131.; Nagy L., Arch. Ért. 42 (1928) 111—112.; Kiss Á„ Arch Ért. 84 (1057) 40-53. 8

4 FA 8 (1956) 80. ; Sági K., Patek E., Fülep F., Fitz ./., nyugatpannoniai összefüggésekre vonatkozó kutatásait 1. uo. 79. 8

5 Beninger, E., Germanenzeit in Niederösterreich (Wien 1934) 9. ; Willvonseder K., i. m. 107. 8

6 Menghin, 0., Zur Kenntnis der frühkaiserzeitlichen Hügelgräber im norischpannonischcn Grenzgebiet. JLN (1928) 33. 8

7 I. század köíepe. Sági К., Arch. Ért. 1943. 115. ; Barb, A., Frührömische Gräber von Burgenland. (Bp. 1938) Diss. Pann. II. 6. 178. ; Radnóti A., A pannóniai római bronzedények. (Bp. 1938) Diss.-Pann. II. 6. 33—34. 8

8 Sági К., uo. 115. ; Barkóczi, L.,—

Bonis, É., i. h. 181. 8

9 Bradu (Fenyőfalva, Szeben m.) : Gárdonyi, i. m. 392. ; Caçolt (Hermány, Szeben m.) : Gárdonyi., i. m. 392. — Macrea, M.—

Berciu, D., Santierul arheologic de la Casolt si Arpasul de Sus. SCIV 0 (1955) 582—626. A mellékletek közt háromlábú tálak.