Folia archeologica 9.

B. Bónis Éva: Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon

76 В. Bonis Ê

va korban is fellelhetők.

e

e Tekintettel arra, hogy a tumulus temetkezést a császárkorban már az illyrrel keveredett keltaság is használta,

6

7 s hogy tumulusaink keletkezésekor már a romanizált átfogalmazású bennszülött istenek tisztelete is elterjedt, arra gondolhatunk, hogy Epona kultuszának jeleit láthatjuk a lócsontváz, vagy lócsont külön kiemelt helyzetben való eltemetésében.

6* A fent tárgyalt leletanyag és a 7. sz. halom Marcus Aurelius érme (5. sz.) alapján az ivánci halomsírok korát a II. század középső évtizedeire tehetjük. Ha a temetkezés módját tekintjük, az ivánci tumulusok a legegyszerűbb tumulus csoporthoz tartoznak. A hamvakat egyszerűen a földre szórták és melléje tették az edényeket. Ha a környező (főleg zalamegyei) halomsírokról szóló szűkszavú jelentéseket vizsgáljuk, feltűnik, hogy ezekben a halmokban túlnyomórészt terméskőből épített négyszögletes, vagy kerek kamrákat,

69 kőlapokból

7

0 vagy téglákból

7

1 épített rekeszeket találunk, bár keletkezésük kora megfelel az ivánciakénak.

7

2 A legújabban felnyitásra került szalafői halmok egyikében is kétosztatú kőkamrát tártak fel.

7

3 Bár a különböző tumulusritusok egy-egy tumulustemetőben párhuzamosan is jelentkeznek,

74 mégis Kelet-Pannonia felé haladva bizonyos egyszerűsödési folyamatot figyelhetünk meg. Míg a keletnoricumi és nyugatpannoniai halomsírok nagyrésze kerek, sokszor boltozott, kőből épített sírkamrákat tartalmaz, addig Keletpannoniában még a déli (Tolna megye, Somogy megye), kőben gazdagabb vidéken sem találunk épített kőkamrákat, legfeljebb esetleges téglarekesz nyomaira történnek utalások.

7

5 A fejérmegyei tumulusokban pedig az iváncihoz hasonlóan kamra nélkül a földre helyezve található a sír tartalma.

7

6 Fentiek szerint — bár földrajzilag bizonyos űr látható a nyugat- és keletpannoniai tumulusok között

7

7 — a temetkezési ritus lépcsőzetessége és hasonlósága rávilágít a két csoport közötti összefüggésre. Különösen feltűnő ez az összefüggés a leleteknek a tumulusban égtáj szerint való elhelyezésében. Az egyszerűen földrehelyezett mellékletű halmoknál Iváncon, Alsószentivánon

7

8 és Felső6

6 Archäologische Funde in Ungarn. (Bp. 1956) Bonis É., Die Kelten. 164. 6

7 Nagy T., Budapest Története I. 2. (Bp. 1942) 393. a vonatkozó irodalommal. ; A kelta illvr keveredés kérdését részletesen tárgyalja Willvonseder, K., Zur keltischen Besiedlung des Ostalpenraumes. Festschrift für R. Egger. II. (Klagenfurt 1953) 107. 6

8 Epona felsőitáliai, noricumi és pannóniai kultuszára lásd legutóbb Nagy T., Arch. Ért, 83 (1956) 222—224. 6

9 Zalalövő : Sacken E., i. h. 270. 7

0 Zalaegerszeg : Lipp V., i. h. 41, 351. 7

1 Zalaegerszeg: i h. 41, 351. ; Katafa : Turcsányi A., Arcli. Ért. Régi f. 5 (1871) 131. 7

2 Zalaegerszeg b. halomban Marcus Aurelius és Antoninus Pius érmei ; i. li. 351. ; Katafa, kisebbik halomban Faustina érme, i. li. 31. 7

3 Mccsy András megfigyelése az 1956. évi leletmentéskor. 7

4 Kerek kőkamra, szögletes kőrekesz és egyszerűen földrehelyezett mellékletek : Goldeswastel Wald MAG 18 (1888) 81. 7—19. kép. ; Kőkamia, kőrekesz, téglarekesz, egyszerű gödörbe temetkezés: Zalaegerszeg i. h. 351. ; Kővel körülrakott és kőnélküli temetkezés: Zalalövő i. h. 268—271. 7

5 Pincehely (Tolna m.) : Wosinsky M., Tolnavármegvc története. II. (Bp. 1896) 790. 1. ; liant (Tolna m.) : uo. 777. 7

6 A mellékletek egy részét néha faládákba helyezték mint a szilasbalhási halmokban, Veszprém m. Németh I., i. h. 246. ilyen faládák nyomai lehetnek az egyes tumulusokban talált vasszegek : Alsószentiván, Pátka. 7

7 Sági K., Arch. Ért, 1943. 115. 7

8 Nagy в., Arch. Ért. 13 (1893) 28.