Folia archeologica 9.

B. Bónis Éva: Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon

Császárkori halomsiros temetkezés Iváncon 6? gati gyáraknál egyaránt kedvelt, s a III. században a leggyakoribb,

4

9 addig a kis finom völgyeit poharak előfordulása leginkább az itáliai ipar kisugárzó körében található. Ilyen kis poharak sem Kisa, sem Morin-Jean formatábláin nem szerepelnek. Kis ritkásan völgyeit üvegpoharat őriznek Nápolyban Pompeiből,

5

0 előkerültek ilyenek tessini,

5

1 emonai,

5

2 poetovioi

5

3 és savariai

54 temetőkből. Sűrűn völgyeit poharakat ismerünk Zárából,

5

5 Ptujból,

5

6 Balatonfüredről,

5

7 Csopakról

5

8 és az oggaui korarómai sírokból.

5

9 Sűrűnvölgyeit üvegpohár, üvegurnával tumulusból is került elő Noricumban.

6

0 Poharunknak északitáliai műhelyhez való kötöttsége egyúttal arra is utal, hogy gyártási ideje nem haladhatja túl a II. századot, amikor az üvegipar monopóliumát az északi provinciák vették át.

6

1 Fémanyag sajnos nem került elő az ivánci halmokból, figyelemreméltó azonban két olyan leletünk, amely a temetkezési rítussal van összefüggésben. Az egyik az 1. sz. halomban talált 2 db vörösfestéssel bevont agyagrög (3. sz.) másik a 2. sz. halomban talált 11 db csikófog (8. sz.). A vörös színnek az antik szimbolikában bajelhárító szerepe is volt,

6

2 ezzel lehet kapcsolatban a vörös festékkel bevont, semilyen gyakorlati célra nem használható agyagrög sírbatétele. A csikófogak jelentőségteljes szerepét bizonyítja, hogy külön kerek kőpadra kiemelve, a többi melléklettől távolabb helyezték el azokat. Sági K. felsorolta azokat a tumulusokat, amelyekben lócsontvázat, vagy lócsontokat találtak, s utalt arra, hogy a koravaskori tumulusokban is gyakoriak a lóból származó csontok.

6

3 Figyelmet érdemel azonban, hogy a Deseda-pusztai (Somogy m.) második lumulusban csak teljes lócsontváz volt elásva minden melléklet nélkül,

6

4 amely temetkezési mód erősen emlékeztet a Sopron-bécsidombi kelta sírra,

6

5 melyben csak egy disznó csontváza volt eltemetve. Ezzel kapcsolatban más helyen már utaltunk arra, hogy a disznó (vaddisznó) temetkezés a kelták állatkultuszával hozható kapcsolatba, melynek nyomai a római 4

9 Radnóti A., A brigetiói üvegedények. Kézirat. Г

/а., Intercisa II. ATI 36 (Bp. 1957) 140. 5

0 Spinazzola, V., Le arti decorative in Pompei e nel Museo Xazionale i Xapoli. (Milano 1928) 219. 5

1 Simonett, Chr., i. m. 115. 94. kép. Muralto Branca, 1. sírban kocka alakú testű üvegkorsóval együtt. 5

2 Benkő A., anyaggyűjtése XXIX. t. 6. XXXIII. t. 1. 5

3 Uo. XXXVIÍ. t. '5. 5

4 MNM. rég. napló 1. 1927. i

ä Führer durch das к. к. Staatsmuseum in S. Donat о in Zara (Wien 1 912). 117—1 18. Benkő A., anyaggyűjtése XXXII. t. 4, 8. " Uo. XXXII. t. 3. 5

8 Kuzsinszky В., i. in. 175. 213. kép. 5

9 Kubitschek, W., Römerfunde von Eisenstadt. (Wien 1926) 107. V. t. 1. 324. 6

0 Radimsky, V.—Szombathy, ./., i. m. 79. II. t. 13. Eichberg, Fakitsch Wald 6. sz. tum. 6

1 Morin —Jean, i. m. 278. 6

2 Wunderlich, E., Die Bedeutung der roten Farbe im Kultus der Griechen und Römer RVV. XX, 1. (Glessen 1925) 50,53. Erre utal R. Alföldi M. a rábakovácsi aranylánc vörös színezésével kapcsolatban FA 6 (1954) 64. 6

3 Sági K., Arch. Éit. 1942. 118—119. 6

4 Ipolyi A., AK 2 (1861) 294. 6

5 Márton L., Dolg. 9—10 (1933—34) 109. 7. kép. Paur I. kutatásai alapján részletesen tárgyalja.