Folia archeologica 9.

B. Bónis Éva: Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon

74 В. B

onis Êva Három ivánci halomban találtak hasábostestű egyfülű üvegkorsó töredékeket. (1. sz. halom 1., 2. sz. halom 6., 7. sz. halom 2.). Ezek közül a 7. sz. halom korsója volt összeállítható, ennek alapján kereshetjük korsóink eredetét. A négyszögletes és hasábostestű üvegkorsókat a köztársaság idejében Egyiptomban kezdték gyártani,

3

7 majd az egész birodalomban elterjedt. Többgvártási centrumuk alakult ki a közismertebbek Gallia

3

8 és a Rajna-vidék.

3^ Az ivánci korsók azonban nem e vidékről, hanem még Északitáliából, valószínűleg Aquileiából származnak. A majdnem kocka alakú test, legömbölyített vállal, a finom vékony edényfal is erre utal, hasonló példányokat találtak Aquileiában,

4

0 Északdalmáciában Starigrádban, ahová a rajnai import még nem jutott el

4

1 és a tessini sírmezőkben

4

2, amelyekben az Északitáliából származó anyag a túlnyomó. A kocka alakú és hasáb alakú testű korsók pannóniai elterjedése már szélesebbkörű, mint az üvegurnáké,

4

3 a legkorábbi brigetiói sírok egyikében is megtalálható.

4

4 Kétfülű változata az intercisai anyagban is fellép, e példánnyal kapcsolatban Radnóti a pannóniai hasábostestű korsók eredetét tárgyalva aláhúzza Északitália jelentőségét.

4

5 Fenti üvegkorsók használati ideje a provinciákban az I. század, de főleg a II. század. A III. században ritkább, a IV. században már eltűnik.

4

6 Üvegurnákkal együtt egy II. század közepéről való égetéses sírban találtak kocka alakú testű üvegkorsót Galliában Vaissonban.

4

7 Hasábostestű üvegkorsók a tumulusok anyagában is szerepelnek Noricumban és Pannoniában.

4

8 Legfinomabb kidolgozású ivánci üvegleletünk a 2. sz. halom völgyeitfalú üvegpohárkája (5. szám). Sajnos annyira töredékesen maradt ránk, hogy az egyenlőtlenül elhelyezett hosszanti mélyedések számát nem tudjuk meghatározni. De így is ez a darabunk az, amelynek északitáliai eredete a legélesebben kirajzolódik. Míg a különböző üvegedények, főleg balsamariumok testének völgyelése általánosan elterjedt technikai eljárás, keleti, itáliai és nyu3

7 Kisa, A., i. m. 937., 127. 04. kép. 3

8 Morin-Jean, i. m. 61., 280. 39 Fremersdorf

, Fr., i. m. 170. 12. j. ; Kisa, A., i. m. 937. 4

0 Führer durch das к. к. Staatsmuseum in Aquileia. (Wien 1910) 92. 4

1 Abramië, M.,—

Coinage, A., i. m. 86., 55. 20. kép., 81. 41. kép. 4

2 Simonett, Chr., Tessiner Gräberfelder. (Basel 1941) I. sz. első feléből való sírokból. Locarno—

Muralto, Branca 1. sír : 114. 92. kép. 2. — Minusio Cadra 12, 31. sír : 163., 168. 126. kép. 12., 142. kép. 12, 31. — Muralto Liverpool, unten 14. sír: 82. 64. kép. la. — Muralto Märki 1. sir : 99. kép. 2. 4

3 Benkő A., Anyaggyűjtése alapján pannóniai lelőhelyei : Ptuj (Pettau), Ljubljana (Laibach), Wien, Laak an der Drau, Stenjevac, Buzsák, Keszthely-Ujmajor, Szőny, Szilasbalhás (Mezőszilas), Dunapentele. 4

4 Radnóti A., a brigetiói üvegekről írott kéziratos összefoglalásában az ún. D. sírból (MNM ; rég. n. 2. 1936. 14. ltsz.) előkerült hasábos korsó aquileiai eredete mollett foglal állást. 4

5 Radnóti A., Intercisa II. AH 30 (Bp. 1957) 147. XXXI. t. 2. Üvegkatalógus 151. 4

6 Morin-Jean, i. m. 62. 4

7 Morin-Jean, i. m. 255. 4

8 Goldeswastel Wald, 6. sz. tum. : Radimsky, V.,—Szombathy, JMAG 18 (1888) 84., II. t. 7. ; Riedlingsdorf (Rödönv), Drumling (Drumoly) : Benkő A. anyaggyűjtése ; Szilasbalhás (Mezőszilas) II—

III. halom : Németh J., Arch. Ért. 24 (1904) 246.