Folia archeologica 9.
B. Bónis Éva: Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon
Császárkori halomsiros temetkezés Iváncon 6? hogy nagyobb területen szétszórva kell a keletnoricumi és nyugatpannoniai térségben számolni velük. Talán ennek jele ivánci darabunk is. Tumulusaink leletanyagában aránylag szép számmal szerepelnek az üvegedények. Két tumulusban találtak üvegurnát (2. sz. halom 4., 7. sz. halom 1.). Az üvegurnák közvetve 2 4 itáliai eredetűek, kezdetben még gyakorlati célra, gyümölcs stb. tartására is használatosak voltak, később főleg a provinciákban csak temetkezési célra szolgáltak, (ollae cinerariae, ollae ossuariae). Használatuk az i. u. I. század második felében az Alpokon túl is gyakoribb, 2 5II. századi égetéses sírokban használatosak Galliában a Rajnáig, Britanniában, az Iberfélszigetcn és Északafrikában. 2 6 Az üvegurnákat itáliai szokás szerint legtöbbször kőurnákba ágyazták. Jinnek a rítusnak jellemző példáit találták Aquileiában 2 7, ahol az üvegurnákat nagymennyiségben gyártották is. 28 Aquileia üveghutáinak erős kapcsolatai voltak a Dunavidékkel, különösen az i. u. I—II. században. 2 9 Az üvegurnák használata Pannoniának elsősorban az Itáliához, főbb útvonalak által kapcsolódó DNy-i és Ny-i részén terjedt el. 30 A pannóniai elterjedésre nézve közvetlenebb korhatározáshoz az I. század végére és a II. század első felére a keszthelyi, 3 1 szombathelyi 3 2 és győri példányok segítenek. 3 3 Az üvegurnák használata nemcsak a jellegzetesen itáliai eredetű kőurnás stb. temetkezéseknél figyelhető meg. Aránylag gyakran találunk üvegurnákat a Noricum-pannoniai határvidék tumulusaiban is. 3 4. Ha az ivánci lelőhelyhez közeleső, s ezzel egy körbe sorolható zalamegyei tumulusokról szóló jelentéseket átnézzük, majdnem mindegyik említ üvegurnákat. 3 5 A halmok alá helyezett üvegurnák egvrészében megtalálták a kai cinált csontokat is. 3 8 2 4 Az antik üveg és üvegurna végsőfokon egyiptomi eredetű : Kisa, A., Das Glas im Altertume. (Leipzig 1909) 382. 2 5 Uo. 383. 2 6 Morin-Jean, La verrerie en Gaule sous l'empire Romain. (Paris 1913) 42. ; Délgalliában nagyszámban használtak üvegurnákat. Uo. 255. 2 7 Brnsin, G., Gli scavi di Aquileia (Udine 1934) 201. ; I. u. I. sz. végi temetkezésekből : Führer durch das к. к. Staatsmuseum in Aquileia. (Wien 1910) 90. 28 Fremersdorf, Fr., Rheinischer Export nach dem Donauraum. LA I. (Bp. 1938) Diss. Pann. II. 10, 170. 13. j.; Itáliából exportált üvegurnát találtak Északdalmáciában az Argyruntum (Starigrad)-i I. sz. közepétől II. sz. közepéig használt sírokban. Abramic, M.— Coinage, A., JÖAI 12 (1909) 54., 81. 75. 34. kép. 2 9 Fremersdorf, Fr., i. m. 170. 13. j. 3 0 Radnóti Aladárnak köszönöm, hogy rendelkezésemre bocsátotta Benkő Andrea pannóniai üvegkatalógusát, mely szeiint az üvegurnákat legnagyobb számban Poetovióban találták. Előfordulási helyei még : Ljubljana (Laibach), Stenjevae, Szombathely, Sopron, Wien, Oslip, Müllendorf, Győr, Szőny, Keszthely, KeszthelyITj major. 3 1 Kuzsinszky В., i. m. 78. 83. 113. kép. Készt hely-l'j majori temető. 3 2 Mócsy A., Arch. Ért. 81 (1954) 189. 8. kép. 12, í. Hámán Kató úti temető. 3 3 Lovas E., Római temetők és sírok Győrött és környékén. (Győr 1933) S. ,,Kálváriái" temetőben félgömb alakú kőurnában üvegurna, benne égetett csontok. 3 4 Wies (Mittel-Steiermark) környéki tumulusokban : Goldeswastel Wald 1. és 8. tumulus, Hadimsky, V.—Szombathy J., MAG 18 (1888) 82, 85. az 1. sz. tumulusban Hadrianus érem. ; Eiehbcrg, Fakitsch-Wald. 6. tum. uo. 79. ; Obcrkohlstätten (Felsőszénégető) LM. 5705 és LM. 5715. sz. üvegurnák : Barb, A., VSZ 5 (1938) 225. 3 5 Háshágy (Zala m.) : Sacken, E., AK 2 (1861) 271 ; Zalaegerszeg: Lipp Г., Arch. Ért. 6 (1886) 41 ; Zalalövő : Sacken, E., i. h. 269. 3 0 Goldeswastel Wald 1. tum., Eichberg, Fakitsch Wald, 6. tum. 1. 34. j. ; Zalaegerszeg, Zalalövő, 1. 35. j.
