Folia archeologica 9.

Mihalik Sándor : Bakonybéli kőedénygyártási próbálkozások

262 Mihalik Sándor ír. Február 15-én pedig Gerliezének meghagyja, hogy „minden földünkkel próbát tegyen a fehér edényre nézve s a massza készítését napszámos leányra bízza". Különösen érdekkel bír Sárkánynak a következő napi feljegyzése, amely először azt említi, hogy „Müllernek ugyan az ajánltatott", — majd kitér arra, hogy „s azon felül mindkettőnek (ti. Gerliezének és Müllernek) fő gondja a kőkorsók és fehéredényre légyen, noha a barna s vörhenyes fazekas munkával se hagyjanak fel". E feljegyzés ad tájékoztatót arról, hogy ez időben 4 féle kerámiai terméket gyártottak a bakonybéli apátság üzemében : 1. Л balatonfüredi víz palackozására ásványvizes kőkorsókat a tihanyi apátság számára, 2. fehéredényeket, vagyis kőedény (keménycserép) asztalkészleteket, 3. barna fazekas munkákat s végül 4. vörnyeges, tehát vörhenyes fazekas árut.

1

3 A bakonybéli apátság kerámiai gyárának ügyei végre megalapozottaknak látszottak. 1854 február 23-án Sárkány Miklós egy látogatásáról Veszprémből jó szán-úttal három óra alatt repül haza. Örömét otthon elrontotta az a közlés, hogy a kőedény-égetés nem jól sikerült, „mert a boltozat bedőlvén több boríték össze dőlt". Csupán az szolgált neki vigaszául, hogy „azonban fa sokkal kevesebb fogyott el, egyes darabok szebbek". Rendbejöhetne a kőedénygyártás ügye, működhetne a gyár még talán lendülettel is. De Sárkány apát mindig megtorpan, ha új létesítményről van szó, nem szeret áldozatot hozni, még az égetően sürgős berendezési felújításokért sem. Mikor a massza szárításának a megoldási kérdése lép előtérbe, ahelyett, hogy a korszerű, vagy tényleges igény feltételeit teljesítené, 1854. február 26-án Müllernek megmutatta a fürdővíz vaskazánját, hogy száríthatnának-e benne masszát s ahelyett, hogy áldozatkészséggel keramikusait egy arra tényleg alkalmas kemence létesítésével segítené és ezzel a saját gyárának fejlődését biztosítaná, boldog, hogy a fürdő vaskazánját Müller „Jónak találá", mert „így massza kemencét többé építeni nem kell". S mert a szakszerű, tehát időt igénylő munkát végző asztalos munkájával kapcsolatban nem tudja belátni, hogy azt a minőség érdekében megértéssel be kell várni, „a faragót a korong nézése végett" leküldi „hogy a késlekedő Asztalos helyett dolgozzék"

1

4 Mikor 1854. február 27-én a „kőedény égető kemencéből" kiszedik az előző két nap kiégett gyártmányokat, az apát feljegyzi, hogy azok színes korsók, kerti és konyhaedények voltak.

1

5 III Sárkány apát és a Gerlicze Rafael közötti viszony újból kiélesedik. Minduntalan azt követeli Gerliczétől, hogy minél előbb ós alaposabban oldja meg végre nagy feladatait. A mellbajos, epe- és még más fájdalmaktól gyötört apát mogorva, magábavonuló és másokkal is sokszor összekülönbözik. A harmónia megromlik s bizalmatlanság keletkezik. Akárhogy is keres és kutat Gerlicze megfelelő nyersanyagok után, próbálja az edények finomságát, a máz jóságát növelni, nincs siker és nincs lényegesebb előrehaladás, mert 1

3 Uo. 1

4 Uo. 1854. február 26. 1

5 Uo. 1854. február 27.