Folia archeologica 9.

Mihalik Sándor : Bakonybéli kőedénygyártási próbálkozások

Bakonybéli kőedénygyártási próbálkozások A magyar művészi iparnak a Bakonyban és közvetlen környékén, Herenden, Városlődön és Pápán működött gyárai nemcsak nagy nemzetközi elismeréseket szereztek hazánknak, de többször világsikert is elértek. A dunántúli nagy kerámiai körzetben e három gyár mellett Bakonybélen egy negyedik üzem is próbálkozott. Alkotásai nem nőttek a testvérgyárak művészetének szintjéig s így aránylag rövid, öt éves munkálkodás után kiesett a küzdelemből. Éppen 100 éve, hogy letűnt a porondról. Nyomát, törekvéseit, buzgalmát százados feledés ködéből, homályából és porából kell napvilágra hoznunk, hogy a magyar kerámia fejlődése érdekében kifejtett szerepét tisztábban láthassuk s történelmileg lemérhessük. 1 „Bakonybél, akár a tekervényes Gerence legmeglepőbb változatokkal kecsegtető — de sokszor életveszéllyel járó — útján jő be az ember ; akár a hegyvölgyön húzódó, semmivel sem jobb, zirci úton érjen az utolsó felsíkra, honnan a világtól egészen elzárt völgybe letekinthetünk, a táj mindig vagy borzasztóan regényes, vagy kedvesen meglepő „—" . . . az örökké szép, örökké új, örökké változatlan természet még igen sok helyen eredeti szeplőtlen állapotában áll fenn

1". Itt, e vadregényes helyen, „a világ háta mögött" levő falu szerzetesházában : „a Bakonybéli apátság világtól elzárt falai közt"

2 Sárkány Miklós

3 apát „rég átérzé" •— ,,be kell állania gazdának is, ha élni akar".

4 Az ottani zord éghajlat miatt előfordul, mint például 1850-ben is : olyan silány a termés, hogy nem kapni aratót, aki learassa. 1851 április 4-én Sárkány Miklós Bezerédi prefektusnál volt látogatóban Pápán. Vendéglátójától arról értesült, hogy Esterházy grófnál egy Bécsből jött miniszteri bányatanácsos elismerte: a Bakonyságban a kőszén mérföldekre terjedhet ugyan, de haszonnal most nem árusítható, mert a szállítása mázsánként 24 krajcárba kerülne a Dunáig, holott Sándor gróf jószágairól 21 krajcárral bármely mennyiségben oda vihető. Emiatt a bányatanácsos szerint 1 Römer F., A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. (Győr 1800) 155—156. 2 Uo. 2. 3 Eredeti nevén József. Miklós a szerzetesi neve. 4 Sörös P., A bakonybéli apátság története. II (Bp. 1904) 152. (A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Története, IX. kötet.) 17 Folia Archaeologica IX.