Folia archeologica 9.

Fejős Imre : A magyar fényképezés kezdetei

A magyar fényképezés kezdetei A könyvnyomtatással párhuzamosan elterjedő grafikus művészetek soká kielégítették a feltörekvő társadalmi rétegek igényeit. Beköszönt ve a kapita­lizmus százada, ezek az eljárások azonban már nem csillapíthatták eléggé a szépség szomjúságát. Beállt maga a közönség az alkotók sorába. Régi albumok és emlékkönyvek tele vannak dilettáns képecskékkel, divatba jött a könnyű­szerrel kivágható árnykép, ügyeskedő feltalálók rajzológépelyekkel szedték ki a pénzt a művészkedők zsebéből. A polgárosodó világnak szüksége volt egy olyan új képalkotási eljárásra, amely könnyen hozzáférhetővé teszi a művészeti termékeket, módot ad a műkedvelőknek, aránylag egyszerű eszközökkel tisztességes hatású képek előállítására, amelyeket fémjeleznek, hogy rokonságot tartanak valódi művé­szek ugyanazon technikával készített műveivel. Ezt az igényt elégítette ki a fotográfia. 120 éves pályafutása alatt a fénykép és a belőle sarjadt fotomecha­nikai eljárások, majd a filmművészet, a műveltség terjesztése érdekében párat­lan teljesítményt produkáltak. A fénykép megnyitotta a legszélesebb tömegek előtt a vizuális örömök élvezetét, a látás közelségébe vitte a távolságokat és múlt időket, közelebb hozta az emberiség nagy családját. Megadta a kisembe­reknek is a kiváltságosaknak azt az előnyét, hogy önmagukat megörökítve, emberi öntudatokban megizmosodjanak és leszármazóiknak hajdani mivol­tukról emléket hagyjanak. 1. A fotográfia a fény vegyi hatását használja fel az optikai kamerával képek előállítására. Művészek és tudósok — köztük Leonardo da Vinci, a camera obscura felfedezője — kutatásai után Joseph Nicéphore Niépee állította elő 1822-ben a franciaországi Chalon-sur-Saône-ban kamerával aszfalt réteggel bevont lemezen az első állandósított fényképet egy metszetről. Be a heliográfia természeti tárgyak felvételére nem volt alkalmas, mert a felvételhez 10—12 órányi idő szükséges. A gyakorlati fényképezés felfedezője Louis Jacques Mandé Daguerre, aki előbb Niépcevel szerződve kísérletezett, míg végül 1837-ben amannak módszerétől teljesen függetlenül eredményre jutott. Talál­mányát Arago buzgólkodására a francia kormány évjáradék fejében megvásá­rolta és a világ közkincsévé tette (1839. aug. 19). Az egyetlen pozitív, de fordí­tott képet adó daguerreotipia jódgőzöléssel fényérzékennyé tett ezüst, vagy 14*

Next

/
Thumbnails
Contents