Folia archeologica 9.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai

Zimmermann rézkarc-sorozatai 189 Magának a kompozíciónak egy későbbi kiadásban való leljes újrarajzolásáról csupán egy esetben beszélhetünk. Az első rész hatodik lapjának ismeretes képváltozata, amely Prépostváry Bálint egri várkapitány csatáját ábrázolja a törökkel. A két első kiadás rézkarca tisztább tömegelosztású, áttekinthetőbb kompozíciójú, mint az 1605-ös, bár a két változat felépítése nagy vonalakban egyező. Ismeretes az első rész tizenkilencedik lapjának egy, az általunk felsorolt kiadásokhoz nem kapcsolható, sorszámmal és jelmagyarázattal ellátott változata is. Az ábrázolás az 1593-as pákozdi csata zsákmányának ünnepélyes Bécsbe szállítását mutatja. Ez a lap eltér a sorozaton belüli darab ügyetlen, távlatnélküli ábrázolásától és a rossz térelosztás folytán a felső kerettől félbevágott városképtől. Summás, de jellemző képet ad Bécsről a Braun—Hogenberg-féle metszet nyomán. Az előtér hangsúlyosan beállított császári és magyar katonái mögött levegős középtér vezet a városhoz. A szerkesztési mód az 1607-es második rész egyes kvalitásosabb darabjaira emlékeztet. A sorozat első része ötvennyolc lapból áll s a voltaképpeni tizenötéves háború előtti összecsapásoktól (Szluin 1584 ; Szikszó 1588) egészen Buda 1602-es ostromáig kíséri nyomon az eseményeket. A képek számozása 1—57 között, a 18-as lapjelzést két rézkarc viseli Fülek 1593-as visszafoglalásáról. A művész érdeklődéssel fordult a déli végek, elsősorban Ausztriát védő harcai felé (Erdődi Tamás horvát bán és Lenkowicz alatt). A továbbiakban Teuffenbach Kristóf felvidéki főkapitány, Mátyás és Miksa főhercegek, Pálffy Miklós Schwarzenberg, Russwurm hadjáratait látjuk a képeken. Témaválasztásban a csatajelenetek, várvívások s lovas összecsapások váltogatják egymást kivégzésekkel, csodás jelenésekkel, foglyok elhurcolását, vagy zsákmányolást ábrázoló grafikákkal. Megjelenítési módjában újszerű az, hogy még várostrom képein sem csupán a települést mutatja a körülötte sátorcsoportozattal, tüzelőállásokkal jelzett táborral együtt, hanem jelenetekkel, érdekes figurákkal igyekszik érzékeltetni a harcok légkörét. Mozgalmas szerkesztése, jellemző apróságokat megörökítő ábrázolásmódja s az a tény, hogy a csatarendek felállítását nagyjából a forrásoknak megfelelően adja elő, azt a feltevést sugallták, hogy a művész a XVI. század végén személyesen is megfordult Magyarországon.

9 Ezt a tévedést az újabb szakirodalom átvette, kellő kritika nélkül.

1

0 Ha ez valóban így lenne, mind városábrázolásai, mind az azokat környező genre jelenetek egyedülálló történeti érdekkel bírnának. Összehasonlítva azonban Zimmermann műveit a XVII. század elejének török hadjáratokat megörökítő német metszeteivel, azt látjuk, hogy városképeik, kompozíciós elemeik nagyrészt közösek. Művészünk csakúgy, mint a többi korabeli grafikus, elsősorban Wilhelm Dillich : Ungerische Chronica . . . Cassel 1600. című művének

1

1 rézkarcait vette sorozata alapjául. A szász fejedelem udvari művészének

1

2 ez a kiadványa tiszta, finomrajzú kisméretű vedutákat ad. Az előtérben repoússoir-ként egy-egy artisztikusan megraj9 Bubics Zs., i. m. VII. 1

0 Kremmer />., Pest-Budát ábrázoló német metszetek. BpK 10(1923) 107. 1

1 Apponyi A.y i. m. I. 438. 654. sz. Ez a példány az illusztrációk tekint etében csonka. A hiánytalan kötet az Oisz. Széchenyi Könyvtárban, Ant. 6740. sz. alatt található. 1

2 Thieme, U.—

Becker, F., i. m. IX (Leipzig 1913) 288—290.