Folia archeologica 9.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai

190 Cennerné Wilhelmb Gizella zolt dúslombú fát helyez el, vagy a városkép kétoldalára rajzol kisebb erdőt a kompozíció élénkítésére. Zimmermann karcainak figurális elemeit éppen az említett helyeken, tehát az előtérben és a váraktól jobbra-balra csoportosítja. Ez természetesen gátolja abban, hogy választott előképét szórói-szóra lemásolja. Helyenként azonban megkísérli, hogy beillessze kompozíciójába ezeket az elemeket. Előfordul, hogy szerepeltetésük kiemeli a művész egyéni ötleteit, mint az a kissé ferdén nőtt fatörzs, amely jól keretezi Szinán nagyvezér és a török tüzérek előtérbeli csoportját Várpalota ostromának képén. Van azonban olyan lap is, ahová csak szervetlenül lehetett beilleszteni ilyen részleteket, mint pl. a Fülek 1593-as császári vívását ábrázoló képen, ahol a baloldal középterébe rajzolt erdőből a zsúfolt kompozícióban két ügyetlenül beillesztett fát hagy meg. Az „Ungerische Chronica" ábrázolásainak elsődleges előképként való használata mellett tanúskodik az is, hogy amikor Zimmermann a gömörmegyei Szabatka elfoglalását kívánja megörökíteni, a Dillich-krónika Sabác ábrázolásához nyúl vissza, Teuffenbach seregét a „Száva" partján épült erősség köré állítja fel. Akkor is igyekszik a Dillich-krónika egyes elemeit alkalmazni, amikor előképétől eltérő látószögből kell az illető várat fölvennie. így az 1593-as romhányi csatát ábrázoló kép hátterében látható Fülek vára, amelynél a hegytetőre épült vár Dillich rézkarca után igazodik, míg az ott tőle jobboldalt helyetfoglaló várost a sziklák elé rajzolja. Akad olyan eset is, ugyancsak Fülek váránál, ahol előképét félreérti s az eredetileg baloldalt hátrább rajzolt Divény várát elhagyja, ehelyett összeolvasztja magával Fülekkel s mint ennek felső várát szerepelteti. Ez a tévedés hozta magával, hogy az ugyané tárgyról más irányban rajzolt rézkarca, amely a sorozaton belül szintén a 18-as számot viseli, az 1605-ös kiadásban átvette ezt a megoldást. Bár az 1604-es kiadás jelmagyarázata helyesen mondja, hogy ez Fülek, de a felvétel más oldalról van, mint az előbbi. Buda és Pest ábrázolásainál önálló kézzel alakítja vedutáit a Dillich előképek után. Az 1598-as ostromot az említett mű második ábrázolása

1

3 alapján adja, de a város házait a hosszan elnyúló várbegy tetejére zsúfolja össze s a tornyok, jellegzetes épületek elhelyezésében nem követi hűséggel mintáját. Elhagyja a várhegy tövében elterülő házsorokat, hogy az ostromműveknek nagyobb hangsúlyt biztosítson. Az 1602-es elfoglalási kísérlet rajzához Dillich északról felvett karcát használta fel

1

4, de derékszöggel elfordítva keletről. Más esetben is előfordul, hogy igyekszik a támpontnak felvett részletes, de kissé száraz előadású Dillich-lapnál lendületesebben kidolgozni a maga alkotását s nagyobb alakító kedvvel időzik az egyes épületek megrajzolásánál. így pl. a Vác 1596-os császári megrohanását mutató rézkarcon. Az említett sorozaton kívül még több rézmetsző kortárs lapjaiból merített Zimmermann. Az 1602-ben Nürnbergben Hieronymus Ortelius augsburgi polgár szövegével megjelent, szintén a tizenötéves háború eseményeit tárgyaló gyűjtemény [Johann Siebmacher rézkarcait is felhasználta helyenként.

1

5 Siebmacher városképeiben általában Dillich után indul, de a statikus 1

3 „Ofen В" Dillich W., i. m. 195/b utáni illusztrációja. 1

4 „Ofen mit A verzeichnet" Dillich W., i. m. 14/6—15

/a közötti illusztrációja. 1

5 Ortelius Hieronymus, Chronologia Oder Historische beschreibung. . . (Nürnberg 1602)