Folia archeologica 9.
Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai
188 Cennerné Wilhelmb Gizella figyelemmel az eseményeket, feltehető tehát, hogy valószínűleg már 1603-ban megkezdődött az összeállítása és a lemezek nyomtatása, míg a szövegrész végleges elkészítése és nyomtatása 1604-re maradt. Valószínűsíti ezt a feltevést a sorozat egyetlen datált darabja, amely az 1603-as évszámot viseli s Kanizsa császári ostromát ábrázolja 1601-ből. A kiadvány végleges elkészülésének éve tehát 1604, a szakirodalom többségében így veszi fel az első kiadást. 3 Ugyanebben az évben még egy kiadás lát napvilágot, most már javított dátumú címlappal. Az egyiket a művész Rudolf császárnak is bemutatta, mert rézkarcgyűjteményéért 40 arany jutalomban részesült. 4 A könyv kelendősége további széria kibocsátását tette lehetővé 1605-ben, az illusztrációk rézlemezei ekkorra azonban erősen megkoptak, ami a lapok kivitelén érezhető. Budapesten az 1604-es első kiadás az Egyetemi Könyvtárban, 5 az 1604-es második kiadás a Széchenyi Könyvtár Apponyi gyűjteményében az 1605-ös kiadás pedig ugyancsak az Apponyi gyűjteményben 6 és a Történelmi Képcsarnokban található. 7 Kutatásaink folyamán tehát ezeket a példányokat vettük alapul. Zimmermann már az 1604-es első kiadás szövegrészének végén megemlékezik arról, hogy mivel a várak és városok ábrázolása csak 1602-ig állott rendelkezésére, az 1603-as év eseményeit egy későbbi gyűjteményben kívánja megörökíteni. Az „Eikonographia" második része 1607-ben jelent meg az elsőhöz hasonló címlappal 8. Itt azonban a török vitézek mellett egy széleskalapos hajdút is látunk, utalva arra, hogy a kötet a Bocskay szabadságharc csatáit is magában foglalja. Az első három kiadás közti különbségeket vizsgálva, arra az eredményre jutunk, hogy mind a szövegrész szedésében és helyesírásában, mind a képekhez tartozó versek és jelmagyarázatok helyesírásában eltérések vannak. Minden illusztrációhoz ugyanis az ábrázolásnak megfelelő betű jelmagyarázat és hatsoros vers tartozik. Ezeket a képekhez tartozó szövegeket eredetileg a rajzzal együtt maratták a rézlemezbe, a feliratok azonban otrombán, nehezen olvashatóan sikerültek s ezért külön papírcsíkokra nyomtatott szöveggel ragasztották át őket. Megállapítható, hogy csak kevésszámú pótlást készítettek el egyszerre s így ugyanazon kiadás feliratainál is tapasztalható helyesírásbeli eltérés. 3 Fueseli, H., Uo. ; Nagler, 0., Neues allgemeines Künstler-lexikon XXV. (Leipzig 1835—52) 294. 21. ; Le Blanc, Ch., Manuel d'amateur d'estampes IV. (Paris 1890) 264. 9. sz. ; Drugulin's., Historischer Bilderatlas. II. (Leipzig 1867) 1096. sz. a címlap alapján l(i03-ia teszi. : Bubics Zs., Magyarországi várak és városoknak a MNM könyvtárában létező fa- és rézmetszetei (Bp. 1880) 95, 21. sz. szintén 1603-ra veszi fel. 4 Boeheim, W., Urkunden und Kegesten aus der К. К. Hof bibliotlick, Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses. 10 (1889) XIV. t. 5629. sz. 5 Jelzete MV. 177. sz. 6 Apponyi A., Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften II. (München 1903) 9—10. 677. sz. 7 Apponyi A., Uo. ; Történelmi Képcsarnok közikönyvtára 257. sz. Képanyaga be van osztva a grafikai gyűjteménybe. 8 Apponyi, A., Uo. ; Egy csonka szövegű példánya az előbbihez hozzákötve a Történelmi Képcsarnokban, melynek illusztrációi szintén a grafikai gyüjteménybo vannak beosztva.
