Folia archeologica 9.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai

Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai A XVI—

XVII. század fordulóján Augsburgban működött Wilhelm Peter Zimmermann rézkarcoló és kiadó vállalata leginkább a korabeli propaganda grafika szükségleteit igyekezett kielégíteni, csaták, ünnepségek, csodás jelenségek, üstökösök, torzszülöttek ábrázolásával.

1 A XVI. század végének a törökök ellen vívott úgynevezett „hosszú háborúja" nemcsak az akkor királyi kézen levő Magyarországot és Habsburg uralkodóinak örökös tartományát, Ausztriát mozgatta meg, hanem magában a német birodalomban is állandó érdeklődést keltett. Számos, Németországban és Olaszországban toborzott csapat küzdött hazánkban a hadivállalkozások során, érthető, hogy érdeklődéssel kísérték a fejleményeket, Ezen túlmenően hatalmas propagandahadjárat indult a német birodalomban a török leverésére, soha ennyi röplap, beszéd, könyörgés nem jelent meg ebben a tárgyban. A törökellenes irodalom külön műfajt képvisel a XVI—XVII. század fordulóján

2. Természetes, hogy Zimmermann mozgékony, aktualitásokat megörökítő karcolótűje is foglalkozott ezzel a témával. 1604-ben jelent meg első ízben az „Eikonographia" Samuel Dilbaum szövegével, akinek más török háborúra buzdító röplapja is ismeretes.1

1 Ez a gyűjtemény tartalmazza mindazoknak a magyarországi városoknak, váraknak, kastélyoknak és végházaknak ábrázolását, amelyeket akár török, akár császári részről ostromoltak, vagy bevettek. A mű tartalmát a továbbiakban hasonló részletességgel felsoroló címlap elmondja, hogy az ábrázolások Zimmermann eredeti művei („vormals nie aussgangen") s verses aláírásaik a történés rövid magyarázatát adják. Az ornamentikás rézkarckeretbe foglalt nyomtatott cím kétoldalán török lovasok és császári vértesek képe látható. A gondolat nem új, a két küzdőfél ilyen szembeállításával már Ortelius Hieronymus : Ohronoiogia-jának 1602. évi kiadása címlapján is találkozunk. A tárgyalt Zimmermann mű első lapján ugyan az 1603-as évszám szerepel megjelenési időként, a szövegrész végén olvasható impresszum azonban az 1604-es évet jelöli meg a nyomtatás idejének. A könyv 1602 végéig kíséri 1 Fuessli, H., Allgemeines Künstlerlexikon. V. (Zürich 1819) ti 182—6183 ; TMeme, U.—Becker, F., Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. XXXVI. (Leipzig 1947) 517. 2 Erben, W., Die Frage der Heranziehung des Deutschen Ordens zur Verteidigung der ungarischen Grenze. (Wien 1894) 65—66. 2a Dilbaum Samuel életére és publicisztikai működésére lásd Dresler A., Die älteste periodische Zeitung und Zeitschrift. (München 1953).