Folia archeologica 9.

Kozák Károly: Magyar nyélbeütős szakállas puskák

170 Kozák Károly csoportnak gyújtónyílása már nem a cső tetejének jobboldalán, hanem a cső jobboldalának közepe táján helyezkedik el, s alatta egy gyújtóserpenyő van, az elsütéshez szükséges lőpor elhelyezésére, melyet a XVI. században már általánossá vált lakatszerkezet segítségével nyert szikra gyújtott meg. Л szakállas puskák — és ez a puskákra is alkalmazható — csoportjai, melyek így egyben lényegében időrendet is adnak, a köve! kőző к :

1

3 1. nyélbeütős szakállas puskák, 2. vasnyelű szakállas puskák, 3. ágyazatba erősíthető, tusával ellátott szakállas puskák. Most, e dolgozatban csak a nyélbeütős szakállas puskák csoportjával foglalkozunk. » Nyélbeütős, bronz szakállas puskák Fegyvertárunkban elhelyezett nyélbeütős szakállas puskák, (puskák ) kisebb csoportját a bronzból készített kézi tűzfegyverek képezik. Ezek méretben is jóval kisebbek a vasból készült szakállas puskáknál, tehát egy ember által használható kézi lőfegyverek voltak. Először is egy, a múlt században Pesten, ásatáson előkerült nyélbeütős puskát kell megemlítenünk, melyet a külföldi szakirodalomban több helyen is említenek. Szerkezete, méretei és külső formája alapján általában a legkorábbi, az 1399-ben használt és a tannenbergi vár ostrománál földbe került „tannenbergi puská"-val tartják egykorúnak. Ezt a puskát L. Engel közli a múlt század végén rajzával együtt.

1

4 A cső kívülről nyolcszögletes, három szakaszra osztva, váltakozó élekkel. A csőtorkolatnál és a puska végén a nyolcszög egyik lapja van felül, a középső szakaszon pedig az egyik él, mely Engel megfigyelése szerint célzásra alkalmas volt. A cső, végétől a csőtorkolatig arányosan vékonyodik. A gyújtónyílás fent van középen, kissé tölcsérszerű, hátul a nyél számára kialakított hüvely van. Anyaga sok rezet tartalmazó bronz. Sajnos ez a legkorábbi magyarországi puska külföldre került. Adatait alább, az összehasonlítás megkönnyítéséért, táblázatban közöljük a tannenbergi puskával együtt. Fegyvertárunk legkorábbi bronz szakállas puskáját Mostárban találták egy kútban (lt. szám : 55.3624). Bronzból öntötték, nyolcoldalú, középen a cső alatt egy négylépcsős szakáll van, hátul a nyél számára egy hüvelyt alakítottak ki (XXIX. t. 1.). Teljesen hasonló, a nyél-lyuknál letört szakállas puskát közölnek Bernből.

1

5 Bronzból készült, teljesen hasonló, középen elhelyezett négylépcsős szakálla van, nyolcszögletes, de a közepe tájától váltakozó élű. Korát а XV. század II. felére határozták meg. A mostári szakállas puska gyújtónyílása középen, fent van, serpenyőszerű kiszélesítése nincs (XXVIII. t. 1.). A csőüreg átmérője 10 mm, és a csőtorkolatnak semmiféle kibővülése 1

3 Az említett csoportok relatív időrendje nem jelenti azt, hogy nyélbeütős szakállas puskákat а XVI—XVII. században nem használtak, de azok már akkor elavult fegyverek. Pl. 1587-ben Egerszegen is említenek egy fanyelű szakállas puskát. Takáts S., Sz 42(1908) 144. 1

4 Engel, L., Zwei mittelalterliche Büchsen. Waffenkunde 2. 301. 15 Wegeli, R., Inventar der Waffensammlung des Bernischen Museums in Bein. IV. (Bern 1948) 155, 207 kép, III. t, 219t».