Folia archeologica 9.
Kozák Károly: Magyar nyélbeütős szakállas puskák
Magyar nyélbeiitős szakállas puskák 171 sincs. Ezeknek a jegyeknek a figyelembevételével a mostari puskát a XV. század dereka táján készíthették. Még egy bronz puska van fegyvertárunkban, melyet 1887-ben vettek Georgievics Györgytől, több délszláv ékszerrel együtt (Lt. sz. : 55.3174). Valószínű, hogy ez a puska is hazánk déli részéről került a múzeumba, Ezt a puskát is leírta L. Sixl idézett munkájában és korát 1460—1480 közé teszi. 16 Nyolcszögletű, váltakozó éllel, a csőtorkolat felé arányosan vékonyodik, a csőtorkolatnál kehelyszerűen kiszélesedik. A gyújtónyílás a cső jobboldalán helyezkedik el, egy, a puskával együtt öntött, háromoldalú, fordított gúlaalakú serpenyőben (XXIX. t. 2.). Iíasonló gyújtóserpenyőjű, bronz szakállas puskát közölnek Bernből, 1 7 melynek készítését a XV. sz. végére teszik. Egy liasonló bronz szakállas puskát őriznek Prágában a Narodni Múzeumban, amely a Pozsonytól ENy-ra lévő posat.kai táborból került elő és korát a XV. század első felére határozták meg. 1 8 Amint látjuk hasonló puskák korhatározásában jelentős különbségek mutatkoznak, amely ismereteink elégtelenségéből és valószínűleg, az egyes területek fejlődésének időbeli, formabeli különbözőségéből eredhetnek. Fegyvertárunk e nyélbeiitős puskája a magyarországi puskák fejlődéstörténetébe beleillesztve — Sixl-vel egyetértésben — a XV. század 11. felének közepére tehető. Ezek után a tárgyalt puskák különböző, összehasonlítás szempontjából fontos adatait közöljük az alábbi táblázaton : Tannenbergi Pesti Mostari szakállas puska lierai szakállas puska Pesti puska Lt. sz. : 55.3174 A puska hossza mm-ben 320 385 556 570 610 A puska súlya gr-ban 1235 1650 5500 4390 3970 Csőüreg átm. mm-ben 14,5 14 10 13 13 Csőüreg hossza mm-ben 270 290 486 510 510 Az átm. és hossz, aránya 1 : 18,6 1 : 20,7 1 : 48,6 1 : 39,2 1 : 39,2 Gyújtónyílás helye fent fent fent fent j. oldalt Szakáll táv. a esőtork.-tól — ' — 230 225 — Xvéllvuk átm. mm-ben 27,5 27 28 25 30 Nyéllyuk mélysége mm-ben 35 83 60 25 70 1 6 A gyújtónyílás helyét nem vizsgálta részletesen Sixl és megfigyeléseit nem alkalmazta következetesen. Az a két gyújtónyílás, amelyet említ, nem azonos a most tárgyalt nyélbeiitős puskák gyújtónyílásával, mert egyrészt, amelyekre hivatkozik, ágyazatba vannak erősítve, másrészt gyújtónyílásuk teljesen oldalt van. Az ilyen gyújtónyílások alatt külön anyagból kialakított felporzó serpenyő helyezkedik el és az említett ábrán is már kanóeos lakatszerkezettel bír. Ez az ábrázolás 1460—75 között készült. Az említett munkában a Fig. 29. és 31. sz. ábra fent, középen elhelyezett gyujtónyílással ellátott, nyélbeütős puskákat ábrázol, melyek szerkezetileg inkább közelebb állnak a tárgyalt puskához. Ez a kódex 1437-ben készült. Ezzel szemben említett dolgozata más helyén egy nyélbeütős, kővető szakállas puskát mutat be, melynek gyújtónyílása és felporzóserpenyője a jobboldalon van. Ezt a puskát a XV. század első évtizedére teszi. 1 7 Wegeli, if., i. m. IV. 158, 212 kép, V. t, 2200. 1 8 Národni Muzeum : Husistké revolueni hnuti. (Praha 1953—1955) 27 kép.