Folia archeologica 9.

László Gyula: Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről

Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről 151 Ennyi az, amit a feltorlódó kérdések közül a kincs kritikai feldolgozása előtt meg szeretnék vitatni. Röviden összegezve e vitapontok a következők lennének : 1. A kincs két részre oszlik s mindkét rész nagyjából teljes asztali készlelet alkot. Az egyik készleten rovásírásos feliratok vannak, és előzményei nagyjából az avarkor végéig nyúlnak vissza, a másik készlet készülési, gyűjtési helye a Kaukázus táján keresendő. 2. A kincs első részének, legalább is a 8, 3, 4, 22, 23 sz. daraboknak keltezését a magyar pénzveréssel való azonosságok alapján a XI. század első felére határozom meg s a királyi ötvösműhely készítményeinek tartom. 3. A második készlet, az első készülésénél előbb kellett hazánkba kerüljön s felvetem a gondolatot, hogy a szavárdi magyar fejedelmek ajándékaként kerülhetett az Árpádokhoz. E kérdéshez még hadd kapcsoljam utólag azt a megfigyelést is, hogy e követségjárásokról a 950-es évek tájáig tudunk s nagyjából ekkor szűnik meg hazánkban a dirhemek forgalma is.

3

3 A magam részéről valószínűnek tartom, hogy a követségjárások útvonala a dirhemek által kijelölt kereskedelmi út volt, s így a két dátum egyezését nem tartom véletlennek. A fentiekben nem vizsgáltam a kincs találásának helyét, pedig ez az eddigi tanulmányokban igen jelentős szerephez jutott (bulgár terület, Gyula vagy Ajtony területe, besenyő település). Ám mindezek a feltevések (Xémeth Gyuláét kivéve, aki a kincs tatár járáskori elrejtésére gondol),

3

4 hallgatólag a kincs VIII—X. századi keltezésén alapulnak. Fentebb a kincset az Árpádokhoz kapcsoltuk s tekintetbe véve a középkori udvar mozgékonyságát és korai okleveleink igen gyér számát (az itineráriumnak még lehetőségét sem rejtik magukban), nem látok lehetőséget a lelőhely további értékelésére. Még a legkézenfekvőbb a hatalmas Ajtony területéhez kötni a fejedelmi kincset, amint arra már Moravcsik Gyula gondolt,

3

5 vagy legutóbb Győrffy György feltételezi.

3

6 Ajtony 1028-ban történt leverése előtt

3

7 a vele majdnem egyenrangú fejedelemmel Istvánnak nyilván békésebb kapcsolatai is voltak s így az egymást megajándékozás szokása köztük is meg kellett legyen. Talán valami halvány jel mutat is erre, láttuk ugyanis, hogy a 23. kehely alján a készítő felírása után még belekarcoltak írást s ez talán új tulajdonosra vall. Eszerint a kincs elrejtését s így egyes darabjainak felső határát az 1028-as év jelentené. László Gyula Notes sur le trésor de Nagyszeiitmiklós L'intention de l'auteur étant de faire paraître cette étude dans son intégralité en langue française, il ne donne ci-dessous que les résultats les plus importants et leur brève motivation. L'étude est basée sur un examen technique 3

3 Arról a változásról, amelyet a dirhemek forgalmának megszűnése jelez, vö. László Oy., A honfoglaló magyar nép élete (Bp. 1944) 119—. 3

4 Németh Oy., A nagyszentmiklósi kincs. . . 27. 3

5 Moravcsik Oy., SzIE. I. 405. 3

6 Szives szóbeli közlése nyomán. 3' Ajtony leveretésének időpontját Pauler Gyula (i. m. 57) Karácsonyi János alapján [Sz 22(1888) 59]. teszi erre az időre.