Folia archeologica 8.
Barkóczi László: Császárkori edényégető telep Bicsérden
Császárkori kelta edényégető telep Bicsérden 75 fésült edények esetében. De megmutatkozik ez a kapcsolat a 3. sz. anyaggödörből előkerült többi vörös, sávos festésű és karcolt fogasdísszel ellátott korsónál is. Általában a kerámikus anyagra a meglehetősen jó római áru a jellemző. Ez azt mutatja, hogy a készítőnek és a fogyasztóknak hosszabb ideig kellett erősen romanizált körben élni. Nem lehet tehát feltételezni azt, hogy a bicsérdi lakosság helyi gyökerekből nőtt volna ki, mert különben ősi sajátosságaiból sokkal többet őrzött volna meg. Kereskedelemre sem gondolhatunk, mert a 3. sz. kemencéből előkerült töredékek arra mutatnak, hogy ugyanezen qualitásos darabokat a telepen gyártották. Kereskedelem esetében különben sem lehetne általános jellegű ez a kerámia, hanem valamivel, vagy talán sokkal szórványosabban kellene előfordulnia. Ami a telep korát illeti, azt mondhatjuk, hogy a fazekas kemencék a II. században dolgoztak. Az élet megindulása a telepen nem történhetett korábban az I. sz. végénél vagy a II. sz. elejénél. Ásatásaink folyamán a telepnek császárkor előtti előzményét nem találtunk, pedig elég nagy területen helyeztük el kutatóárkainkat. De nem találtunk korarómai előzményeket sem. A fazekaskemencék területén, de a közvetlen környéken meghúzott kutatóárkainkban az I. század végére és a II. század elejére tehető korábbi anyag nem került elő. Beluska Ferenc lakóházánál a telepbe is több helyen beleástunk, de korábbi anyag itt sem került elő. Ezen a területen kerültek elő a peremes téglatöredékek is. Az anyag vizsgálatánál figyelembe kell vennünk még azt, hogy a 3. sz. anyaggödörbe egy leégett ház anyagát töltötték be. Az égésnyom megmutatkozott az anyaggödörben is, de látható az edénytöredéken is. A sok paticstöredék előfordulása is egy elpusztult lakóház anyagára mutat. Ebben az anyagban sem találtunk olyan darabokat, ami korarómai előzményre utalna. Egyetlen darab lett volna, a grafitos csöbörtöredék, de az — mint már említettük — Ausztriában az I. sz. végén és a II. sz. elején is megtalálható. Hiányoznak a korarómai áruk, a Pó vidéki terra sigilláták, a sárga zománcos pikkelyes és barbotinos díszű bögrék, amelyek a korarómai telepeken, így a limesmenti canabaekban is megvannak. 4 7 Ha egyidős lett volna a keszthely-újmajori teleppel, akkor a szombathely—keszthely—mursai út, 4 8 mely Bicsérdet is közvetlenül érintette, ide is elhozta volna ezeket a korarómai árukat. De ugyanezt az árut a Dráva mentén folyó kereskedelemmel is megkaphatta volna a telep. A katonaság felzárkózása a limeshez szintén elősegíthette volna a korarómai anyag megjelenését. A bicsérdi anyagban datálható darabok — így a szögletes profilú, nagy edények — Nyugat-Pannóniában az I. sz. második felében és a II. sz. elején tűnnek fel. De az I. és II. sz. fordulójára tehető Pannóniában a vörös, sávos festésű karcolt, fogasdíszű edények elterjedése is. 4 9 Nem készülhettek korábban az I. sz. végénél és a II. sz. elejénél a Resatus köréhez tartozó benyomott díszű kerámiák sem. 5 0 A fenti meggondolások után a telep megindulásának korát az I. sz. végénél és a II. sz. elejénél korábbra nem tehetjük. Minden valószínűség szerint a 4 7 Barkóczi, L.— Bónis, É., i. m. 143 — 144. 4 8 Radnóti A., PW VIIA. 82-83. 4 9 Erről a brigetiói temetők feldolgozásánál bőven fogunk szólni. Vő. ehhez Sz. Póczy Klára kéziratban levő munkáját a brigetiói kerámiáról, valamint szintén kéziratban levő munkáját az aquincumi kerámiáról. 5 0 Sz. Póczy K., i. h. ; Barkóczi, L. — Bónis, Ê., i. h.
