Folia archeologica 8.

Kőszegi Frigyes: A piliscsabai koravaskori temető

56 Kőszegi Frigyes tököli és a szentendrei temetőkben. Ezek is legtöbbször kanellurázott hassal, és az említett fülképzéssel ismeretesek. Előfordul a temetőben egy talpas pohár, amelynek a hasa vertikális kanellurázással díszített. Ezen kívül a vállán és a pereme alatt két sorban vízszintes árkolások jelentkeznek. Az egy fülű pohár nyaka összeszűkülő, pereme kissé kifelé ívelődő (XIII. t. 4). Az edény azért fontos számunkra, mert pontos analógiáit egyrészt Muzláról,

4

2 másrészt a Duna vonalán tovább haladva AlsóAusztriából, a grossenzerdorfi temetőből ismerjük.

4

3 Hasonlóképpen ausztriai anyag analógiája egy gömbös hasú, függőlegesen árkolt pohár is (XIII. t. 1), amelyhez hasonlók a fent említett osztrák temetőből,

4

4 továbbá f Burgenlandból, St. Georgenből, Eisenstadt mellől

4

5 kerültek elő. A 4. sírból előkerült tál ornamentikájánál fogva érdekes számunkra. A tál kissé behúzott peremén jelentkező, egymással szemben levő négy kis szarvszerű bütyök egyszerű bütyök formában jelentkezik néhány, ugyancsak behúzott peremű tököli tálon (XI. t. 6. a-b). Azonban a benne található keresztformát mutató árkolások már ismeretlenek a tököli temető táljaiban. Egyetlen pontos analógiája Békásmegyerről származik, — belseje ugyanúgy díszített, a behúzott peremen viszont megvan a négy egymással szemben levő, szarvszerű bütyök is. A tál belső mintája lehetővé teszi a piliscsabai töredékes példány ornamentikájának kiegészítését. A kis omfaloszos tállal előkerült turbántekercses peremű tál és félhold alakú borotva kétségtelenné teszi a lelet kulturális helyzetét. A tálak grafitosak voltak.

4

6 A lelet további analógiái már késeibb periódusba nyúlnak át, amikor hasonló tálakat beárkolás helyett grafitos festéssel díszítenek. A Sághegy környéki tumulusok közül a kismezeiből került elő azonos ornamentikájú darab,

4

7 továbbá a bobai tumulusból ismeretesek hasonló példányok.

4

8 Az általában megszokott táltípustól eltér a piliscsabai temető néhány törött példánya. A podoli kultúrában elég szokatlan a kihajló, belül síkozott peremű tál, s így a kifejlett kultúrájú temetőkben elég ritkán találkozunk ilyenekkel. Ez a forma még a velatitzi kultúra sajátja, ahol viszont rendkívül ritka a turbántekercses peremű tálforma. Az 1. sírban előkerült egyedüli tál ilyen kihajló, belül síkozott peremű típust mutat, amelynek a vállát két körbefutó, vízszintes árkolás, hasát pedig erre merőleges kanellurázás díszíti (X. t. 1. a-e). Hasonlóképpen belül síkozott peremű egy öblös hasú piliscsabai tál (XIV. t. 3). Néhány pohár és kisebb edényekkel együtt nagyjából ezek a típusok jellemzik a piliscsabai temető anyagát. Amint láthattuk, túlnyomó részük többé-kevésbé otthonos a kultúra különböző csoportjaiban. Ezen az alapon soroltuk be a temető anyagát ebbe a kulturális környezetbe. Tehát edénytípusai alapján a temetőt podoli-váli kultúrához tartozó lelőhelyként könyvelhetjük el a következendők folyamán. 4

2 Novotna, M., i. h. 140. kép. 4

3 Hetzer, K.— Willvonseder, K., i. h. 6. kép 1. 4

4 Uo. 9. kép 4. 4

5 Ohrenberger, A., i. h. 1. kép 4. 4

6 Tompa F., i. m. XIX. t. 1-3. 4

7 Lázár J., Arch. Ért. 78 (1951) 36-42, XXXI. t. 1. 4

8 Lázár J., Arch. Ért. 82 (1955) 202-211, XXXIV. t. 2b, XXXV. t. lb.