Folia archeologica 8.
Kőszegi Frigyes: A piliscsabai koravaskori temető
A piliscsabai koravaskori temető 57 Azonban a kultúra egy sajátos edénytípusa hiányzik eddig a temetőből. A meredek nyakú, nyomott hasú, általában egy fülú urna, vagy kisebb edényforma, amelynek a füle legtöbbször felfelé nyúló toldványban végződik, szép számmal jelentkezik a délmorva lelőhelyeken, a névadó lelőhelyen Podoliban, 49 Brno-Obranyban, 5 0 elég gyakori a Szentendre szigeten, 5 1 Érden, Kiskőszegen, szórványosan előfordul Tökölön is, viszont Válón általános urnaformának mondható. Ausztria területéről nem ismerjük ezt a formát, Szlovákiából viszont említhetünk ilyent Tlmace lelőhelyről. 5 2 Dályon is jellegzetesnek mondható ez a nyomott hasú, egy fülű urnaforma vertikális kanellurázással, viszont itt a fülön ritkább a toldalék. 5 3 Ezzel kapcsolatban vethető fel az időrend kérdése, amennyiben ezek alapján időbeli eltérésekre következtethetünk magán a kultúrán belül is. Ti. lokális formaként nem magyarázhatjuk ezt az utóbbi urnatípust, mivel majdnem mindenütt jelen van, s ezért felvetődik annak lehetősége, hogy esetleg időben jelent ez a forma eltérést a többi urnatípustól. Az időrend meghatározásánál elsősorban a jól datálható ausztriai lelőhelyek anyagára támaszkodhatunk. Pittioni a stillfriedi csoporton belül elkülönít egy koraibb, és egy késeibb formát. A koraibb formára a cilindrikus nyakú, lágy profilú urnatípus, a vállukon kanellurás edények jellemzőek. Az egész grossenzerdorfi temetőt a koraibb fázishoz köti összeszűkülő nyakú, hasas urnáival, árkolt díszű csészéivel és kiöntőcsöves edényeivel együtt. 5 4 A másik, a nyomott hasú, egy fülű urnatípus viszont már valószínűleg a kultúra fiatalabb szakaszát jelentheti. Dályon, az előkerült fémmellékletek között már vastárgyak is előfordulnak, amely tény viszonylag már egy késeibb időt jelent, s ez a jelenség igazolja az urnatípus időrendjének fenti meghatározását. Tehát, ha a fenti feltevést elfogadjuk, nagy vonalakban a kultúrán belül két fázis, egy koraibb és egy késeibb mutatható ki, elsősorban az urnaformák alapján. A podoli kultúra korban az eddigi feltevések szerint zömében a Reinecke Hallstatt B. periódusnak felel meg. A koraibb típusok Pittioni szerint még a H. A. periódus reminiszcenciájaként foghatók fel. 5 5 A koraibb típusokhoz köthető még a két fülű, hengeres vagy kissé befelé ívelődő nyakú urnákon kívül, a grossenzerdorfi temető anyagát véve alapul, a talpas, füles pohár, a kanellurás, gömbhasú csésze, kiöntőcsöves edények. Ezzel szemben a késeibb fázist a nyomott gömbhasú, egy fülű urnák és az ezzel kapcsolatos, különféle kisebb-nagyobb változat jelzik. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az ezek fülein levő, felemelkedő bütyökszerű nyúlványok a típus (mármint a kései) legjellegzetesebb sajátjaihoz sorolhatók. Nem látszik lehetetlennek, hogy a kultúra ezen szakasza már meghaladhatja a H. B. periódust. M. Solle a délmorva anyagról tételezi fel, hogy 30%-ban már a H. C. periódushoz tartozik. 5 6 4 9 Cervinka, I. L., i. m. 144, 1. kép 1-2. 5 0 Filip, J., Pravëké Ceskoslovensko (Prada 1948) XXXI. t. 2. 5 1 Tompa F., i. m. XVI. t. 7, 15. 5 2 Kudlacek, J., i. h. 69. kép. 5 3 H off ill er, V., i. m. 5 4 Pittioni, R., i. m. 496. 5 5 Uo. 504. 5 6 Solle, M., i. h. 104.
