Folia archeologica 8.

Korek József — Patay Pál: A Herpályi-halom kőkorvégi és rézkori települése

28 Korek József — Patay Pál A 15. ásónyomból (258 cm) nagyobb edényből származó, kerek hengeres fülű oldaltöredéket (VIII. t. 16) és egy csonkakúpos tálat mutatunk be (VII. t. 4). Utóbbi kidolgozása durva, színe szürkéssárga. Csonka peremét kiegészítettük. M : 5,1, szá : 10,7, fá : 5 cm. Az ásónyom anyagát képviseli még egy durva kidolgozású peremrészes töredék, a perem alatti kis bütyökkel (VIII. t. 20), úgyszintén festett töredékek. Ezek két edényből származnak. Az egyik széles csőtalp, világosvörös alapon ferde fekete vonalfestéssel. E csőtalphoz tartozó töredékek kerültek elő a 14. és 13. ásónyomból is ; összetartozásuk biztos (VIII. t. 13, 14, 17, 19). A másik peremtöredék, barnás alapon fekete, ferde, egymást keresztező vonalfestéssel (VIII. t. 9). Alakja csövestalpú edény tálrészére utal. Az ásónyom egyetlen szerszámlelete egy agancskalapács. Foka töredezett, éle a reá merőleges átfúrású nyéllyuknál eltörött. A különböző ásónyomokban talált összetartozó festett edénytöredékek miatt e réteghez kell számítani a 14. ásónyomot is, amelyben egy csövestalpú pohár a legjelentősebb lelet. Pohárrésze kettősen kúpos. Vállán szimmetrikus elrendezésben négy kerek bütyök van. Csöves talprésze hiányos. Anyaga durva, színe sárgásbarna. A pohárrésze kiegészített (VII. t. 7). Mélysége 7, átm : 8,9 cm. A legalsó (A) padló fölött 235 cm mélységben újabb, mintegy 5 cm vastag sárga agyagcsík húzódott. Ez a felület DNy-i sarka felé emelkedett, ahol is 225 cm mélységben volt megtalálható. Valószínűleg egy újabb ház padlójának a szintje ez, vagy a korábbinak a megújítása (jelzése : B). A Ny-i fal mentén a szintjében kerek tűzhelyet találtunk (2). A sárga agyagcsík nem volt nyomon követhető az É-i fal K-i felében; a II. felület profiljában is csak hézagosan. Lehetséges, hogy ennek a padlónak a házához tartozott a (b) cölöplyuk, amely a (3) jelzésű tűzhelyet átütötte. Az A és B padlók között fekete kormos talaj volt. A réteg gazdag volt szerszámleletekben. Ezek : Igen megkopott élű, kitöredezett, trapéz alakú csiszolt kőbalta (II. t. 29), h : 8, élének sz : 5 cm. Törött végű széles kovakés, h : 4,5 cm (II. t. 27). Retusált élű kis penge (II. t. 26). A használattól kitöredezett élű obszidián penge töredéke (II. t. 28). Az É-i fal mellett egy igen finom kidolgozású kaptafa alakú, trahitból készült, 5 cm hosszú csiszolt véső (II. t. 15) és egy törött végű félkörös, retusált kaparó került elő (II. t. 16). A csonteszközöket juhcsontból készült két csiszolt hegyű csontár — h : 7,5, ill. 4,5 cm — képviseli (II. t. 24, 25). A rétegből finoman csiszolt, átfúrt hód-metszőfog is előkerült (II. t. 23) ; vége letörött, amulettül szolgálhatott. Igen bő és változatos a kerámiai anyag. Formában leggyakoribb az alacsony csövestalpú tál, közepes durva kivitelben. Ebből összetartozó edény is került elő, de tálrészét a mállékony anyaga miatt összeállítani nem sikerült. Csövestalpának m : 10, átm. : 10,2 cm. Gyakori a bomba alakú, finom kidolgozású, fénylő felületű edény, továbbá a cölöpépítményes telepek fazekára emlékeztető alak, a peremen ülő álfüllel (II. t. 10). Több töredék utal az alacsony csonkakúpos, durva kivitelű tálak gyakoriságára, amelyek anyaga néha egészen szemcsés összetételű. A díszítő motívumokat és tartozékokat a rovátkolt perem (II. t. 7), a perem alatti lapos fül (II. t. 13), kisebb-nagyobb bütykök (II. t. 18, 19) képviselik. Előfordul a perem alatt ülő lapos felületű nagy kerek bütyök (II. t. 12), a felfelé álló csőrös bütyök (II. t. 6). Számos durva kidolgozású edény hasfelületén átfúrt bütyök van (II. t. 11). Ritkább a kúpos tál, rovátkolt peremből kiinduló rovátkolt szélű szalagfüllel (II. t. 17) és az edény hasélén levő, egymás melletti hármas hegyes bütyökdísz (II. t. 8). Egy vékonyfalú edény nyakrészén kis kerek fül ül (II. t. 9). A rétegből néhány festett töredék is előkerült. A darabok csövestalpú edény talp-, ill. tálrészéből származnak. Faluk vastagabb, kidolgozásuk közepes minőségű (II. t. 21, 22). A kész edényfalra vékony agyagréteget raktak fel, amelyet gondosan elsimítottak. Az égetés után fehér színnel alapozták, majd erre festették rá a fekete színű, párhuzamos, sokszor egymást keresztező egyenes vonalakat, amit ismét ráégettek. Egy töredék arra utal, hogy a tálak belső oldala is festett. A vörös alapra felrakott fehér és fekete vonalakkal rácsmintát alakítottak ki (II. t. 20). A B padló fölött átlagosan 20 cm vastag, leleteket bőven tartalmazó kultúrréteg következett (215 — 235 cm mélységben). A lelet anyaga nem üt el az előző rétegétől. A cserépanyagban feltűnően megszaporodott a vékonyfalú, jól kidolgozott, simított áru. Ezek között a bomba alak az uralkodó (III. t. 4), de gyakori a kissé kihajló peremű gömbös hasú csupor, amelynek pereme néha rovátkolt (III. t. 5), valamint a kúpos tál perem alatti kerek bütyökkel (III. t. 9). Sok a közepes kidolgozású, nyomott bütykös, csonkakúpos, mély pohár ; a kerek, gömbölyű aljú csésze, peremén ülő lapos füllel (III. t. 6), oldalán bütyökkel (III. t. 7). Előfordul a jó kidolgozású, fénylő felületű, rovátkolt szélű kis tál (III. t. 12). A durva kidolgozású edények tartozéka a perem alatti hosszúkás bütyök (III. t. 11) és a nagy szalagfül (III. t. 10). Egy kis méretű, gömbölyű aljú, durva kivitelű pohár oldalát felcsapott anyagcsomókból képezett bütyök ékíti (III. t. 8). A festett cserepek közül egy csövestalpú edény kisebb töredéke a jelentős, vörös alapon középen függőlegesen futó és éhből kiinduló ferde párhuzamos fekete vonalfestéssel (III. t. 3). Egy másik, valószínűleg tál