Folia archeologica 8.

Korek József — Patay Pál: A Herpályi-halom kőkorvégi és rézkori települése

A Herpályi-halom 2 S oldalából való töredéken a fénylő felületű vörösesbarna alapon íves és függőleges párhuzamos fekete vonalfestés váltja egymást (III. t. 2). A rétegben feküdt egy nagyobb, valószínűleg csövestalpú tál töredéke is (Ill.t. 1). A peremen levő szakaszos rovátkolás és annak kis méretű kiemelkedése arra utal, hogy peremképzése csúcsos volt. A középvastag falú tál külső felülete szürkésvörös, fekete foltokkal. Belseje festett ; fehér alapon fekete színű párhuzamos vonalakat tüntet fel, amelyek hol ék alakban, hol rácsosán rendeződnek el. A nagyobb töredékre két függőleges vonalat is festettek. A festés nem borítja be teljesen a tál belsejét, a peremig nem vitték fel, zárómintát nem alkalmaztak. A töredéken mutatkozó fehér foltok arra vallanak, hogy az alapozás az egész belső felületre kiterjedt. A II. felületen a 13 —12. ásónyom anyaga felel meg a B padlószint fölötti rétegnek, 210 — 240 cm mélységben. A 12. ásónyom bővelkedett leletekben. Előkerült belőle egy csonkakúpos kis tál (VII. t. 2). Alja lapos, a durva kivitelezés miatt formája szabálytalan. Szürkéssárga színű. A fele részében meglevő tálat kiegészítettük. M : 5,6 — 6,5, szá : 13,9, fá : 5,5 cm. A kisebb 13. ábra töredékek között egy fazékból származó, peremen ülő füllel képzett darab (VIII. t. 11), átfúrt lapos bütyökfüles oldaltöredék (VIII. t. 12), vékonyfalú, utólagosan átfúrt peremrész (VIII. t. 10) és csúcsos peremképzésű töredékek a jellegzetesek (VIII. t. 15). 205 cm mélységben egy harmadik (C), kb. 5 — 8 cm vastag sárga agyagcsík — egy újabb padlósározás — volt, amely néhol 200 cm-es mélység fölé emelkedett. Ennek szintjében az E-i fal mentén, majdnem pontosan a (4) tűzhely fölött újabb kerek tűzhelyet (1) találtunk. Ennek alja erősen átégett, homorú kormos felületet alkotott, ami fölé 10 cm-t meghaladó vastagságú hamuréteg halmozódott. A tűzhely teteje — valószínűleg megújítás folytán — újabb erősen átégett lesározott felület volt. A C padló házához tartozhatott még az É-i fal profiljában jelentkező 3 cölöplyuk is (c, d, e). Közülük a II. felületre eső (e) 235 cm mélységben véget is ért. Lefelé enyhén szélesedett. A C padló szintje fölötti réteg — főként 180 — 200 cm közötti mélységben — igen nagy mennyiségben tartalmazott állatcsontokat. Ez a réteg a II. felületen is áthúzódott. Az egész telepre jellemző csövestalpú edények e rétegből kerültek ki a legnagyobb számban. Egy példányuk rovátkolással díszített (VIII. t. 8). Sok töredékben finom falú, polírozott, bomba alakú, néha szemölcsbütyökkel díszített poharak darabjait ismertük fel (III. t. 15), továbbá félgömb alakú, valamint profilált tálakét. A durvább kivitelű, vastagabb falú anyagban a rovátkolt szélű fazekak, amelyek pereméből kisnyílású fül indul ki (III. t. 16), a rovátkolt, behajló peremű tálak (III. t. 20), a kisfüles és függőlegesen álló bütyökfogós csöbrök (III. t. 14, 21), úgyszintén a nagy edényeken levő íves fülek azonos formákat és kivitelezést mutatnak az előző