Folia archeologica 8.
Cennerné Wilhelmb Gizella: Widemann-metszetek után készült olajportrék
Widemann-metszetek után készült olajportrék 173 többi előképre vissza nem vezethető arckép esetében, a Widemann-típusok többkevesebb technikai tudással való felhasználásával és elegyítésével van dolgunk. A Widemann-metszetsorozatok kompozíciós sémájának kedveltségére nem csupán a Történelmi Képcsarnok festményei adnak példát. Az 1886-os országos kiállításon is szerepelt egy hasonló kisebb kollekció, 2 6 s azóta is felbukkannak múzeumokban egyes darabok. 2 7 Ezek legérdekesebbike az a 18,2 X 14,7 cm-es papírra festett olaj portré, mely a Sárospataki Rákóczi-Múzeum tulajdona és II. Rákóczi Ferencet ábrázolja (XXXVI. tábla 2. kép). A finom színezésű, szürke és kék árnyalatok kölcsönhatására felépített kép mellvértben és vállra vetett hermelines bársonyköpenyben állítja elénk a fejedelmet, mellén a palástot összefogó ötvösművű lánccal. A XVIII. század első felének reprezentatív portréművészetét a maga keretei között utánzó képmás kompozícióban, pózban, a páncél és palást elrendezésében Folkemának az Histoire des Révolutions en Hongrie 1739-es első kiadása részére készült címképmetszetével tart rokonságot, mely Mányoki elveszett eredetijét őrizte meg számunkra. 2 8 Az aprólékos és finom kidolgozású arcon egyetlen vonás tűnik szembe, mely a rézmetszettől különböző, a hullámos, de hátrasimított hajviselet, annak vállra omló fürtjeivel szemben. A felirat ezen a képen is téves évszámot tartalmaz : Franciscus Rakotzy Princeps Transilvaniae Anno 1684. Az alak a dátum alapján akár I. Rákóczi Ferenc is lehetne, tekintve, hogy gyakran teszik a felirat évszámát az ábrázolt halála utánra. 2 9 Az arcvonások és az ismert metszettől kölcsönzött beállítás azonban kétséget kizáróan megerősíti, hogy II. Rákóczi Ferenc arcképével van dolgunk. A portré érdekessége abban áll, hogy bizonyítja a Widemann-metszetek hatásának szívós továbbélését a XVIII. században is. Ezt az arcképet az eddigiektől eltérő anyagra, de hasonló méretben festették meg, s a mozgalmas barokk kompozíciót beleszorították a korábbi, nagyrészt frontális beállításnak kedvező elrendezésbe. Amint már korábbi tanulmányunkban is említettük, 3 0 mesternév nélküli sorozatunk darabjai között még az aránylag elég alacsony színvonalon is kvalitásbeli különbségek észlelhetők, s több kéz munkája ismerhető fel a festményeken. Említett értekezésünkben három mester működésével hoztuk kapcsolatba a sorozat létrejöttét : egy átlagos ősgaléria-nívón mozgó mesterrel, egy primitív vándorpiktorral és egy már XVIII. századi stílusjegyeket mutató, jó kvalitású festővel. Azóta a behatóbb vizsgálat arra az eredményre vezetett, hogy rajtuk kívül még több mestert lehet elkülöníteni s a sorozat összetételében elég gyakori a mozaikszerű, 3-as, 4-es csoport. A legprimitívebb mester alkotásainak száma elég nagy. Jellemző rá, hogy a metszet-előképek vonásait sehogyan sem tudja visszaadni, az arcok egyformák, szétálló szem, hajlott orr, durva, árnyalás nélküli kidolgozás jellemzi a fejeket. Ruházatban rikító piros, zöld árnyalatokat kedveli, vagy az egész sötét színeket, amikor az arcot alig lehet kivenni. Furcsa, hogy a sorozatban szereplő két Csáky-arcképet, VIII. István tárnokmestert és VIII. László országbírót, a Magyarországon újra tekin2 6 Majláth B., Sz 1887, 448. 2 7 Pl. a Történelmi Képcsarnok Capilet Márkot és Wass Lászlót ábrázoló olajfestményei, valamint a debreceni Déri Múzeum Magyar Balázs képe, mely megegyezik sorozatunk basonló tárgyú portréjával. 2 8 Garas K., i. m. 91. 2 91. Rákóczi Ferenc 1676. július 8-án halt meg. 3 0 Cennerné Wilhelmb G., i. m.
