Folia archeologica 8.

Parádi Nándor: Ötvös- és üvegpoharak későközépkori cseréputánzatai

Ötvös- és üvegpoharak későközépkori cserép utánzatai A fazekasmesterség történetében gyakran látjuk azt, hogy a jól formálható agyagból utánoztak fa-, fém-, üveg- vagy bőredényeket. A régebbi régészeti korok utánzatait nem említve, a római korban is találunk pl. olyan cseréppoharakat, amelyek üvegpoharakat utánoznak,

1 és vannak olyan edények, amelyeknek formáját a fémedények között találjuk meg.

2 A népvándorláskori — főleg avar — agyagedények között is gyakran találunk olyanokat, amelyeknek fémedényekkel való formai azonossága nyilvánvaló.

3 Többen felfigyeltek arra is, hogy a török fémedények formáit a korabeli fazekasok utánozták.

4 A mai népi fazekasságban is találunk példát arra, hogy más anyagból készült edények formáit másolják.

5 Az említett korokban legtöbbször a drága vagy értékes anyagból (nemesfémek, üveg stb.) készült, gyakran díszített edényeket utánozták. Középkori fazekasságunkkal foglalkozó kutatásunk ezzel a kérdéssel — a törökkori edényeket nem számítva — keveset foglalkozott. Pedig tanulmányozása során feleletet kapunk például arra is, hogy a fazekasmesterség hogyan és milyen társadalmi és gazdasági erők hatására bővíti formakincsét. Legutóbb Holl Imre mutatott rá a külföldön készült, de Magyarországon is használt edények közül néhánynak az üveg- és fémművességgel fennálló kapcsolatára.

6 Az alábbiakban a későközépkori hazai agyagkészítmények közül a cseréppoharak formájának vizsgálata alapján szeretném az eddigi ez irányú kutatásokat gazdagítani.

7 Vegyük először a legegyszerűbbnek látszó formákat : A muhi középkori település feltárásakor a nagy tömegben talált, eléggé változatos formájú edények között sárgásfehér színű cseréppoharakat is találtak. Ezek teste a fenéktől a perem felé ívelten szélesedik és bordával tagolt peremmel záródik. A bemutatott darabok közül az egyiknek a hasát és fenekének külső részét keskeny (XXXI. t. I)

8, a másiknak a hasát széles körülfutó hornyolatok díszítik (XXXIII, t. 4).

9 1 Bónis É., BpR 13 (1943) 473-476. 2 Baranyainé Bónis É., Arch. Ért. 79 (1952) 26. 3 Horváth T., Az üllői és kiskőrösi avar temető. AH 19 (Bp. 1935) 79 — 82. 4 Nagy L., TBM 4 (1936) 28 ; Horváth H., uo. 5 (1936) 213 ; Garády S., Agyagművesség. Budapest története III. Budapest a törökkorban (Bp. 1944) 387. 5 Fábián Gy., VSz 2 (1935) 36—. 6 Holl I., BpR 16 (1955) 161, 163. 7 Az anyag összeválogatásakor nem törekedtem teljességre. Inkább az volt a célom, hogy különböző jellegű településekről származó s még közöletlen cseréppoharakat mutassak be. 8 Miskolci Herman Ottó Múzeumban. Leltári száma : 53.1008.36. Magassága 8,5 cm, 9 Miskolci Herman Ottó iMúzeumban. Leltári száma : 53.1021.48. Magassága 10 cm. fenekének átmérője 5 cm. 11*