Folia archeologica 8.

Parádi Nándor: Ötvös- és üvegpoharak későközépkori cseréputánzatai

164 Parádi Nándor Ezekhez hasonló, de még egyszerűbb formájú szürkéssárga cseréppoha­rakat találtak a szendrői vár alatti településen Kerekes János pincéjében, zö­mében XVII. századi leletanyaggal. Különbség az előbbiekhez képest az, hogy ezek egyszerű, lekerekített, illetve szögletesre kiképzett pereműek, viszont külső és belső részük felső szakaszán sárgászöld (XXXII. t. 3), 1 0 illetve zöldmázasak (XXXII. t. I). 1 1 Az egyik fenekének külső szélén háromsoros csigavonalas (XXXII. t. 1), a másikon körbefutó egysoros hornyolat van (XXXII. t. 3). Az említett poharak párhuzamait a XVI—XVII. századi ötvösségben találjuk meg. A muhi poharak formájának pontos mintái azok a szájuk felé ívesen szélesedő testű, bordás peremű ezüstpoharak, amelyeket a budapesti (XXXI. t. 3), 1 2 fegyverneki 1 3 és az ópálosi (XXXI. t. 2) leletekből ismerünk. A hasonlóságot növeli, hogy pl. az ópálosi fémpohár (XXXI. t. 2) 1 4 hasán és fenekének szegélyén körbefutó felforrasztott bordáknak megfelelő helyen a cseréppoharakon (XXXI. t. 1, XXXIII t. 4) — bizonyára a díszítést utánzó — hornyolatok vannak. A szendrői poharak hasonmása pl. a Történeti Múzeum ötvösanyagában levő ezüstpohár, amelyen 1600-as évszám látható (XXXII.t. 2). 15 Ennek pereme is tagolatlan. A pereme alatt kívülről — mint általában az ilyen poharakon — vésett díszítés fut körbe. Lehetséges, hogy a szendrői poharakon ugyanitt alkalmazott mázzal e díszítést jelezték. Sokkal változatosabb formájúak s igényesebb kivitelűek azok a talpas cseréppoharak, amelyek 1954-ben és 1955-ben a kanizsai vár ásatása során kerül­tek elő. 1 6 Bár ezeknek a nagyrészt sárgásfehér színű cseréppoharaknak a többsége töredékes, mégis megállapítható, hogy formájuk elsősorban nem fémedényeket utánoz, bár akad közöttük olyan is, amelynek formáját a fémedények között találjuk meg. Ilyen pl. az egyik zömök testű, széles talpú, domborúan ívelt — ket­tős hornyolattal, fölötte pecsétlővel díszített — testű pohár (XXXIII. t. 3). 17 A poharak többsége azonban széles talpú,keskeny nyakú és nagyjából tölcséres testű (XXXII. t. 4—6). 1 8 Legtöbbjük a perem alatti részén körbefutó hornyolt, karcolt vagy pecsétlővel benyomkodott mintával díszített. Egyeseknek a nyakán és talprészén is találunk körbefutó hornyolatokat. Ezeknek a poharaknak legközelebbi párhuzamait a későközépkori üveg­készítmények között találjuk meg. A velencei üvegpoharak azok, amelyek leg­1 0 Miskolci Herman Ottó Múzeumban. Leltári száma: 53.1108.12. Magassága 9,3 cm, szájának átmérője 7,4 cm, fenekének átmérője 6,4 cm. 1 1 Miskolci Herman Ottó Múzeumban. Leltári száma: 53.1108.13. Magassága 9,6 cm, szájának átmérője 7,8 cm, fenekének átmérője 6,5 cm. 1 2 Vattai E., BpR 16 (1955) 207-. 1 3 Magyar Művelődéstörténet. II (é. n.) 278. 1 4 MNM Történeti Múzeum, leltári száma : 1908.22.7. 1 5 Leltári száma : 1893.71. 1 6 MNM Adattár : N. II. 134., N. III. 156. A vár helyének megkeresésére és feltárására irányuló munkát Méri István vezette. A poharak közlésre átengedését ez úton is köszönöm. 1 7 A leletanyag a nagykanizsai Thury György Múzeumban van. A pohár magassága 8,8 cm, talpának átmérője 5,8 cm. Hasonló formájú : Budapest története III. Budapest a törökkor­ban. (Bp. 1944) CXIII. t. 1. 1 8 XXXII. t. 5. magassága 14,2 cm, talpának átmérője 7,4 cm. XXXII. t. 4. magassága 10 cm, talpának átmérője 7,4 cm. XXXII. t. 6. magassága 10,5 cm, talpának átmérője 6,3 cm.

Next

/
Thumbnails
Contents