Folia archeologica 8.

Parádi Nándor: Ötvös- és üvegpoharak későközépkori cseréputánzatai

164 Parádi Nándor Ezekhez hasonló, de még egyszerűbb formájú szürkéssárga cseréppoharakat találtak a szendrői vár alatti településen Kerekes János pincéjében, zömében XVII. századi leletanyaggal. Különbség az előbbiekhez képest az, hogy ezek egyszerű, lekerekített, illetve szögletesre kiképzett pereműek, viszont külső és belső részük felső szakaszán sárgászöld (XXXII. t. 3),

1

0 illetve zöldmázasak (XXXII. t. I).

1

1 Az egyik fenekének külső szélén háromsoros csigavonalas (XXXII. t. 1), a másikon körbefutó egysoros hornyolat van (XXXII. t. 3). Az említett poharak párhuzamait a XVI—XVII. századi ötvösségben találjuk meg. A muhi poharak formájának pontos mintái azok a szájuk felé ívesen szélesedő testű, bordás peremű ezüstpoharak, amelyeket a budapesti (XXXI. t. 3),

1

2 fegyverneki

1

3 és az ópálosi (XXXI. t. 2) leletekből ismerünk. A hasonlóságot növeli, hogy pl. az ópálosi fémpohár (XXXI. t. 2)

1

4 hasán és fenekének szegélyén körbefutó felforrasztott bordáknak megfelelő helyen a cseréppoharakon (XXXI. t. 1, XXXIII t. 4) — bizonyára a díszítést utánzó — hornyolatok vannak. A szendrői poharak hasonmása pl. a Történeti Múzeum ötvösanyagában levő ezüstpohár, amelyen 1600-as évszám látható (XXXII.t. 2).

15 Ennek pereme is tagolatlan. A pereme alatt kívülről — mint általában az ilyen poharakon — vésett díszítés fut körbe. Lehetséges, hogy a szendrői poharakon ugyanitt alkalmazott mázzal e díszítést jelezték. Sokkal változatosabb formájúak s igényesebb kivitelűek azok a talpas cseréppoharak, amelyek 1954-ben és 1955-ben a kanizsai vár ásatása során kerültek elő.

1

6 Bár ezeknek a nagyrészt sárgásfehér színű cseréppoharaknak a többsége töredékes, mégis megállapítható, hogy formájuk elsősorban nem fémedényeket utánoz, bár akad közöttük olyan is, amelynek formáját a fémedények között találjuk meg. Ilyen pl. az egyik zömök testű, széles talpú, domborúan ívelt — kettős hornyolattal, fölötte pecsétlővel díszített — testű pohár (XXXIII. t. 3).

17 A poharak többsége azonban széles talpú,keskeny nyakú és nagyjából tölcséres testű (XXXII. t. 4—6).

1

8 Legtöbbjük a perem alatti részén körbefutó hornyolt, karcolt vagy pecsétlővel benyomkodott mintával díszített. Egyeseknek a nyakán és talprészén is találunk körbefutó hornyolatokat. Ezeknek a poharaknak legközelebbi párhuzamait a későközépkori üvegkészítmények között találjuk meg. A velencei üvegpoharak azok, amelyek leg1

0 Miskolci Herman Ottó Múzeumban. Leltári száma: 53.1108.12. Magassága 9,3 cm, szájának átmérője 7,4 cm, fenekének átmérője 6,4 cm. 1

1 Miskolci Herman Ottó Múzeumban. Leltári száma: 53.1108.13. Magassága 9,6 cm, szájának átmérője 7,8 cm, fenekének átmérője 6,5 cm. 1

2 Vattai E., BpR 16 (1955) 207-. 1

3 Magyar Művelődéstörténet. II (é. n.) 278. 1

4 MNM Történeti Múzeum, leltári száma : 1908.22.7. 1

5 Leltári száma : 1893.71. 1

6 MNM Adattár : N. II. 134., N. III. 156. A vár helyének megkeresésére és feltárására irányuló munkát Méri István vezette. A poharak közlésre átengedését ez úton is köszönöm. 1

7 A leletanyag a nagykanizsai Thury György Múzeumban van. A pohár magassága 8,8 cm, talpának átmérője 5,8 cm. Hasonló formájú : Budapest története III. Budapest a törökkorban. (Bp. 1944) CXIII. t. 1. 1

8 XXXII. t. 5. magassága 14,2 cm, talpának átmérője 7,4 cm. XXXII. t. 4. magassága 10 cm, talpának átmérője 7,4 cm. XXXII. t. 6. magassága 10,5 cm, talpának átmérője 6,3 cm.