Folia archeologica 8.

Huszár Lajos: A bardus

Le bardus 159 és az okleveles források különösen a kilencvenes évekből emlegetik sűrűn, később az említés egyre ritkábbá válik. A bardus nevű dénár valószínű meghatározása után felmerül az a további kérdés, hogy honnan származik ez az elnevezés. Erre a kérdésre azonban már nem lehet ennyire határozott választ adni a rendelkezésre álló bizonyító anyag alapján. Maga a bardus kifejezés nem ismeretlen az egykori forrásanyagban,

23 de az ismert adatok nem olyan természetűek, hogy azokat a bardus pénznévvel valamilyen módon összefüggésbe lehetne hozni. Csak annyit igazolnak, hogy maga a kifejezés előfordult ebben a korban. A bardus pénz nevének eredetét illetőleg a legvalószínűbbnek tűnik fel még ma is Ernyey József magyarázata, aki — mint említettük — Noffry mester személyével hozta kapcsolatba a bardus kifejezést. Fejtegetéseinek rövid menete — újabb adatokkal kiegészítve —, hogy Itáliában 1308—1311 között már működött a „Compagni di Bárdi" mint Firenze és Velence kereskedőinek szövetsége, és ennek további működését több adattal bizonyítja. Lehetséges szerinte, hogy a magyar királyok esetleg már Róbert Károly óta szorosabb kapcsolatban állottak e társasággal. A Bardus társaság érdekei védelmére küldhette Budára képviselőit, köztük a firenzei Onofriust is, akiről 1388. és 1390. évekből ismerünk okleveles adatokat, előbb egy házvétellel, majd egy házeladással kapcsolatban.

2

4 Salamon Ferenc azt is feltételezi, hogy az Anjou-korban szerepelt Hyppolit kamaragróf a firenzei híres Bárdi család Budán letelepedett egyik tagjának lehet a társa,

2

5 sőt Zsindely István még ennél is tovább menve, Hyppolitot egyenesen a Bárdi családhoz tartozónak véli.

2

6 Mindez természetesen csak feltételezés egyelőre. Annyi azonban bizonyos, hogy 1388. és 1390. években a firenzei származású Onofrius már budai polgár volt, és 1417 —19. években budai kamaragrófként szerepelt.

2

7 Miután az utóbbi forrásokban a családnév is fel van tüntetve, nyilvánvaló, hogy a firenzei Bárdi családhoz tartozott. Fontos szerepet játszott a Zsigmond-kori pénzügyigazgatásban. A királyi harmincadok és sókamarák grófja volt, majd főkincstartó lett, végül pedig kezébe kerültek lassanként az összes pénzverdék, melyekben fiaival együtt működött mint kamaragróf. 1429 táján hunyt el.

2

8 Ernyey véleménye szerint az ő révén hozható összefüggésbe a Bárdi (Bardo, Bardus) családnév a bardus dénár nevével. Igaz, hogy a bardus pénznév már 1389 óta szerepel a forrásokban, Onofrius kamaragrófságáról viszont csak 1417-ből tudunk először,

2

9 de nincs kizárva, hogy Onofrius esetleg korábban is viselhetett már kamaraispáni tisztet, csak forrásadat nem maradt fenn 2

3 így 1387-ből ismeretes bizonyos „Johannis Bardus dicti" Pécsvárad környékéről (Mályusz I. 152.), majd 1390-ből „Michael dictus Bardus" esztergomi polgár (uo. I. 1325.) végül pedig 1395-ből említve van „Bardustelek" Vas megyéből (uo. I. 4059.). 2

4 Első esetben a „florenzi Zenobius fia Onofrius budai polgár" (Pataky V., BpR XV [1950] 286), második esetben „Florenzi Ferenc fia Onofrius budai polgár" (Uo. 288). 2

5 Salamon F., Budapest története III. (Bp. 1885) 103—104. 2

6 Zsindely /., Magyar alkotmány az Anjouk és Zsigmond alatt. (Sárospatak 1899) 235 ; utána Horváth H., NK 30 — 31 (1931 — 1932) 36. 2

7 NK 54-55 (1955-1956) 27. 2

8 Ernyey J., i. h. ; Horváth H., i. h. 2

9 Ezután többször is, különösen 1417—1419. években, Salamon F., i. m. II. 445 — 446; III. 347 ; Horváth H., i. h.