Folia archeologica 8.

Huszár Lajos: A bardus

A bardus Középkori pénztörténetünk sok megfejtetlen rejtélye közül egy jelentéktelennek tűnő probléma megoldásához igyekszünk a következő sorokban közelebb férkőzni. A XIV—XV. század fordulójáról fennmaradt okleveles forrásokban igen gyakran emlegetett pénzfaj nevéről van szó, mely pénznév helyes értelmezése mindmáig nehézségekbe ütközött. A kérdés csak látszólag jelentéktelen, mert ennek megoldása nélkül Zsigmond-kori pénztörténetünk részleteiben még feltárásra váró kutatásához az egykorú forrásanyag nem használható fel eredményesen. A rejtélyesnek látszó pénznév helyes értelmezésének kutatása tehát nemcsak öncélú szellemi torna, hanem alapvető segédeszköz az elég tekintélyes mennyiségű okleveles forrásanyag vonatkozó pénztörténeti kifejezéseinek megértéséhez. Ez a pénznév a bardus, melyről a rendelkezésre álló adatok alapján 1389ből lehet ez idő szerint kimutatni az első említést és Zsigmond korából sokáig szerepel különböző összefüggésekben az okleveles emlékekben. A név értelmezésével és magyarázásával régi kutatóink közül is többen foglalkoztak, hiszen a név maga lépten-nyomon útjukba került az egykori forrásokban, de nem éppen megnyugtató eredménnyel. A sok eredménytelennek látszó kísérletezés után a Zsigmond-kori oklevéltár nemrégen megjelent első kötetei alkalmat adnak a kérdés újabb megvitatására.

1 Ez az oklevéltár olyan új adatokat is közöl, melyek felhasználásával az eddig rejtélyesnek és megfejthetetlennek feltűnt középkori pénznév meghatározása talán eredményesebben kísérelhető meg. Mielőtt azonban a bizonyító anyag ismertetésére és kiértékelésére rátérnénk, röviden összegezni kell a bardus nevű pénzfaj meghatározására vonatkozó eddigi kutatások eredményeit. Már Schoenvisner művében fellelhetjük e név említését, de még minden magyarázat vagy értelmezés nélkül.

2 Rupp Jakab már tovább megy nagy összefoglaló művében és több adatot közölve róla, valamilyen lombardiai pénznek tekintette.

3 Ez a Rupp-féle magyarázat gyökeresedett meg azután egészen a mai napig a bardus nevű pénz értelmezése tekintetében. így magyarázta Bartal Antal is, nyilván Rupp feltevését fogadva el, de csak a bardus névre nézve, mert az „obardus" fogalmat — ami 1395 után az okleveles forrásokban szintén gyakori — már a bárddal hozta összefüggésbe, 1 Mályusz E., Zsigmond-kori oklevéltár I. (1387 — 1399), Bp. 1951. és II. 1 (1400-1406) Bp. 1956. 2 Schoenvisner, St., Notitia Hungaricae rei numariae ab origine ad praesens tempus. (Budae 1801) 325. 3 Rupp ./., Magyarország ekkorig ismeretes pénzei II. (Buda 1846) 152.