Folia archeologica 8.

Éri István: Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez

Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez 149 és habarcstörmelék alapján jól felismerhető, de ma már nem emelkedik ki a földhátból, akárcsak Kígyóson, itt is elhordták az alapfalakat, szétdúlták a temetőt. A csólyosi lelet tehát az egykori falutól nem messze, kb. 500 m-re, de a vízparton túli oldalon került elő. Bizonytalan ugyan, hogy a sírlelet mennyire csonkán került be a múzeumba,

5

9 az övfelszerelés azonban a szíjvéggel mégis teljesebb a kígyósinál. III. A felsőszentkirályi sírlelet öve. A leletet ásatója, Szabó Kálmán közölte ugyan,

6

0 de alapos feldolgozása még hiányzik, a leletkörülmények sincsenek ismertetve. Errevonatkozóan Szabó Kálmán írásbeli tudósítása alapján

6

1 az alábbiakat közölhetem. 1934 koratavaszán egy felsőszentkirályi gazda szőlőfordítás közben megtalálta a szóban forgó lelet csatját és szíjvégét, továbbá a szablyát, markolatvasával együtt. A csatot és a szíjvéget néhány hónap múlva bevitte a kecskeméti múzeumba, a kardot a szőlőfordítás árkába temette, markolatvasát, „amely úgy nézett ki, mint egy pisztoly" (nyilván S-alakú lehetett), gyermekeinek adta játszani. Szabó Kálmán múzeumi igazgató azonnal kiment a helyszínre és bolygatatlan állapotban találta meg a sírt, benne a csontváz derekán az öv vereteit s a vöröses színű, vastagabb textilszálakból font öv néhány apró darabját.

6

2 A váz oldalánál találta meg fenőkövét s mellette apró vastöredékeket (nyílhegyek, vagy inkább kés darabjait). Előkerült a máshova elásott szablya is,

6

3 markolatát azonban a gyermekek elveszítették. A sír, ellentétben a megszokott Ny—K-i tájolással, DK — ÉNy irányítású volt. Szabó Kálmán a lelőhely körül minden irányban hosszabb kutatóárkokat húzatott, de több sír nyomára nem akadt. Minden valószínűség szerint tehát itt is magányos temetkezésről van szó. Miután a lelőhely helyszíni átvizsgálására nem nyílt lehetőség, csak hozzávetőlegesen rögzíthetjük : a Kecskemétről Ujkécskére vezető út mentén, a pusztaszentkirályi iskolától K felé, mintegy 150 m-re.

6

4 A lelet ismét elpusztult kun falu közelében került elő. Sajnos, a neve után feltétlen Árpád-kori eredetűnek vehető Szentkirály falu történetére vonatkozó írásos adataink egyelőre még igen hiányosak. 1354-ben Lajos király új adományként adja három kunnak Szentkirály és Mindszent pusztákat azzal a kikötéssel, hogy ott meg fognak telepedni és „keresztények módjára" fognak lakni.

6

5 A falu fennállásáról tudósítanak még XV. század végi adatok,

6

6 de a következő évszázadtól kezdve már Kecskemét pusztái közé tartozik. A felsőszentkirályi övielet a legteljesebb effajta leletünk,

6

7 amely a csólyosihoz hasonlóan, könnyűfegyverzetű szablyás harcos sírjából került elő. (Sodronypáncélinge nem volt, hiányoztak a koporsós temetkezés nyomai is.) A kígyósi csattal össze sem hasonlítható kivitelű csat és a szíjvég liliomos díszítményei és a pajzs alakú veretek címerdíszei az öv készülésének időpontját a XIV. század közepe tájára keltezik. Talán nem tévedünk, ha az 1354-es királyi adománylevelet a temetkezés keltezésénél „post quem"-ként vesszük figyelembe s a sírba temetett személyt a megadományozott előkelő kunok valamelyikével hozzuk kapcsolatba. Vizsgáljuk még meg a kiskunsági kun szállások birtokosaira vonatkozó történeti és a velük kapcsolatba hozható régészeti adatokat : 5

9 Varga Mihály közlése szerint különösen a sodronying darabjaiból sokat hordtak el a kíváncsiak, így ő maga is. 6

0 Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibi. Hum. Hung. III (Bp. 1938) 72-78. 6

1 Sajnos az általa folytatott feltárásra vonatkozó feljegyzések elpusztultak, az adatokat emlékezetéből írta meg. 6

2 Az öv textilmaradványai alapján készült el első rekonstrukciós rajza is (L. a kecskeméti múzeumban), azonban a maradványok azóta elpusztultak. — Szabó Kálmán szíves közlése szerint az övön fémszálas szövés vagy bőr alátét nyomát nem találta. 6

3 A kard 1944 —45-ben elpusztult. 6

4 L. az 5264 Ny jelzésű 50 000-es térképlap 566 — 67 és 437 — 38 sz. koordináták által meghatározott kockáit. — A közeli református templom szentélyrészébe beépítve ma is állnak még az egykori falu templomának maradványai s az iskolától alig 1 km-re K-re az út jobb oldalán, vízjárta terület környékén Templomdűlő helvnevet találunk a térképen. 6

5 Gyárfás I., i. m. III. 489. 6

6 Uo. III. 312-313. 6

7 Szabó Kálmán az övet a népvándorláskori népek, különösen az avarok övfelszerelésével teljesen megegyezőnek tartja. (I. m. 78. — Az öv méretei : a csat hossza 138, szélessége 52 mm, ebből a csatlemez mérete 117 X 43 mm. A szíj vég 106 mm hosszú, legnagyobb szélessége 42 mm. Az övre erősített liliom alakú díszek mérete 27 X 42 mm, a címer alakúaké pedig 38 X 42 mm.