Folia archeologica 8.

B. Mikes Katalin: A szob-kolibai X—XI. századi temető

122 B. Mikes Katalin magyarokkal való keveredés bizonyítéka. Ez a folyamat a XI. század első felében vagy közepe táján játszódhatott itt le. Az említett sima hajkarikákon kívül a sírokban találunk még a koponya mellett több esetben is más sima karikákat. Azonban ezek közül az egyik eredetileg gyűrű lehetett és csupán bolygatás következtében, vagy másodlagosan fülbevalóként felhasználva kerülhetett a koponya mellé. Bár fülbevalónak való felhasználása ellen szól vastagsága (XXV. t. 7). Egy másik kicsi, vastag, bronzból készült, kissé körte alakúra hajlított darabot (XXV. t. 9) lehet, hogy hajkarikának használtak, bár jellegében eltér a sima haj karikáktól, melyek elég vastag ezüst- vagy bronzhuzalból készülnek. Míg sima, körte alakúra hajlított, vastag bronz huzalból készült hajkarikákat találunk tiszta szláv temetőben is,

2

2 egymagukban vagy S-végű hajkarikákkal együtt, mint itt a kolibai temetőben az [51. sírban, ahol egy elég vastag bronzhuzalból készült, körte alakúra hajlított sima karikát találtunk, mely valószínűleg hajkarika lehetett (XXVII. t. 23), bár a sírleírás hiánya miatt a kérdést teljes biztonsággal nem tudjuk eldönteni. A 14. sírban két darab, vékony, kerek átmetszetű, egyik végén hegyes, másik végén egyenesen levágott karikát találtunk (XXV. t. 10 — 11). Ezeket valószínűleg fülbevalóknak határozhatjuk meg. Pontos korát nem ismerjük, azonban a Stare Mesto-i temetőben

2

3 a fülbevalóknak felhasznált sima karikákkal összevetve, feltételezhetjük az S-végű hajkarikák elterjedése előtti időre való keltezésüket. Ennek alapján ez a sír a temető legrégibb időszakából származik, s mint ilyen a temetőnek a X. század második felétől való keltezését lehetővé teszi. Temetőnkben legnagyobb számban a gyűrűk kerültek elő. Összesen 22 darab. Ezek közül 3 ezüstből, 3 ezüstözött bronzból és 16 db bronzból készült. A három ezüst gyűrű közül kettő az ismert fonott, hegyesedő végű, nyitott típus (XXVII. t. 9, 21). Ezeket általában a fiatalabb soros temetőkben találják.

2

4 Például a fiad—kérpusztai temetőben 7 sírban is előkerült kizárólag ezüstből,

2

5 a somotori temetőben viszont bronzból kerültek elő hasonlók.

26 Mint már említettem, ezeknek a korát a XI. század végére határozhatjuk meg. A harmadik ezüst gyűrű, mely a 40. sírban került elő (XXVII. t. 15), nagyon finom, fejlett technikával készült. Pontos megfelelőjét nem ismerjük, lehetséges, hogy bizánci import, ui. Bizáncban e korban divatos a filigrán technika.

2

7 Vána véleménye szerint a gyűrű kővel való díszítése ősi magyar szokás és az ilyen gyűrűk horvátországi műhelyekben készültek.

2

8 A zárt bronz gyűrűk között két poncolt díszű, fejes gyűrű került elő (XXVI. t. 20, 31 ábra). Ez a típus gyakori az ún. Belo Brdo-i kultúrában. Magában a 2

2 A Zalavár községi temetőben a 37. és 131. sírban egymagában és a 103. sírban S-végű haj karikával együtt került elő. 2

3 Hruby, V., Staré Mesto. Velkomoravské pohrebiste „na Valách". (Praha 1955) 222 — 223. 2

4 Schránil, J„ i. m. 301. 2

5 Szőke, B., i. h. 286. 2

6 Pástor, J., Belobrdské pohíebiste v Somotore. Slov. Arch. 3 (1955) 283. 2

7 Kraskowská, L., i. h. 548—549. 2

8 Vána, Z., Mad'ari a slované ve svëtlé archeologickych nálezu X —XII. stoleti. Slov. Arch. 2 (1954) 100.