Folia archeologica 8.
B. Mikes Katalin: A szob-kolibai X—XI. századi temető
123 Belo Brdo-i temetőben is több példányban került elő. 2 9 Török Gyula véleménye szerint 3 0 a X. század második felében jelenik meg. Azonban elég sokáig használják, mert pl. a Szegedi Múzeum anyagában Szent László-pénzzel együtt került elő. 3 1 Megtalálható magyar temetőkben is, pl. a Székesfehérvár Rádiótelep-i tiszta magyar temető 26. sírjában csavart drót díszes fülbevalópárral együtt. 32 Tehát itt sima magyar hajkarikákkal való előkerülése nem meglepő. A nyitott bronz gyűrűk között találunk két díszített gyűrűt, mindkettőt a 25. sírból. Az egyiknek teljes megfelelője a veszprém—sashegyi temető egyik sírjában van, ahol a kolibai 27. és 46. sír egyik gyűrűjéhez hasonlóval együtt került elő. Ugyanilyen található a Székesfehérvári Múzeumban az ún. demkóhegyi anyagban, amelyikről Fehér Géza megállapította, hogy lényegében egy tiszta magyar és egy tiszta szláv temető anyaga összekeverésének eredménye, 3 3 s így az egyes darabokról nem lehet megállapítani, hogy magyar vagy szláv temetőből származnak-e. Ezeken kívül három sírban összesen négy darab bronz karperecet találhatunk. Ezeknek típusa a X. század végén a XI. század első felében általánosan használt, bár később mind ritkábban előforduló. Három sírban gyöngyök fordulnak elő, melyek közül az 51. sír gyöngyei ezüst bevonásúak (XXVII. t. 18 —19). Ezekhez hasonlókkal foglalkozik Szőke Béla is. 3 4 Megállapítása szerint ilyenek csak a Kárpát-medence déli felében fordulnak elő, legészakabbra a Pilin—Sirmányhegy-i temetőben. Ezekről már Hampel megállapította, hogy valószínűleg Egyiptomban és Szíriában készültek. 3 5 Szobon való előkerülése egyik legészakibb kiterjedési határát jelenti és igazolja a temető más leletekben is megmutatkozó déli kapcsolatát. A magyarokkal való kapcsolatot igazolják a kéttagú csüngők, melyek mind magyar, mind szláv temetőkben egyaránt előfordulnak. A temetőben előforduló átfúrt kauri kagyló (XXYI. t. 12) a X—XI. századi anyagban nagyon jellegzetes ékszer, mind a szláv, mind a magyar temetőkben. A kagyló csak a Déli-tengerben, az Indiai-óceántóla Vörös-tengerig fordul elő, tehát valószínűleg bizánci közvetítéssel jutott el a közép-európai temetőkbe. 3 6 A temető 41. sírjában előkerült félhold alakú csüngő (33. ábra) hasonló technikával készült, mint a 40. sír gyűrűje. Ilyeneket ismerünk Szentes Jaksorhól 3 7 és Budapest Lipótmezőről. 3 8 Sajnos, ezek egyikét sem állt módunkban közelebbről megvizsgálni, így készítési technikájukra vonatkozóan nem lehet összehasonlítást tenni. így a félhold alakú csüngő eredetére vonatkozóan hasonló 2 9 Brunsmid, J., Hrvatske sredovjecne starine. VHAD 8 (1903 — 4) 31 — 76. 3 0 Török Gy., i. h. 97. 3 1 Fehér Géza magyar — szláv corpus anyaggyűjtésben a szegedi múzeum anyagának felvételein. 3 2 Fehér Géza magyar — szláv corpus anyaggyűjtésében a székesfehérvári múzeum anyagában. 3 3 Fehér, G., Remarques sur l'appréciation archéologique du cimetière de Kérpuszta. Acta Arch. Hung. 6 (1955) 319-320. 3 4 Szőke, B., i. h. 285. 3 5 Ny ár y A., Arch. Ért. 22 (1902) 210-241 ; Hampel J., i. m. 76 ; 79. sír. 3 6 Mitscha—Märheim, H., Gräberfunde am Kirchenberg in Bad Deutsch-Altenburg N.-Ö. Arch. Austr. 18 (1955) 41-42. 3 7 Fehér Géza magyar—szláv corpus anyaggyűjtése a szentesi múzeumban. 3 8 Hampel J., i. m. 52.
