Folia archeologica 8.

B. Mikes Katalin: A szob-kolibai X—XI. századi temető

A szob — kolibai X

—XI. századi temető 121 Ennek alapján ezeknek inkább a XI. század végére, illetve XII. század elejére való keltezése a valószínűbb, amit a bőszobi templom körüli temetőben csavart hajkarikákkal való előkerülése is igazol, és alátámasztja Török Gyula véleménye, mely szerint a XI. század végén újra több változatban és formában lépnek fel az S-végű hajkarikák.

1

3 Ugyancsak későbbinek látszó, elég nagy és vastag ezüst, illetve bronz hajkarikával kerül elő a 62. és 67. sírban is (XXVII. t. 5 — 6, 7 —8). Vagyis e korai típus temetőben levő hat darabja közül három darab minden valószínűség szerint későbbi, mint a X. század második fele, vagyis inkább a XI. századra keltezhetők. A másik négy bronz S-végű hajkarika között 2 db kis vaskos, törött S-végű van (XXV. t. 2 — 3). Ezekről és az ugyanilyen típusú ezüst darabokról — melyekből azonban e temetőben egyetlenegy darab sem került elő — általában azt tartják, hogy a XI. század elején jelennek meg.

14 A vinaricei temetőben I. Bretislav (1034—1055) dénár ugyanilyen ezüst és bronz hajkarikákkal együtt került elő.

1

5 A többi bronz és ezüst hajkarikák, kb. 2 cm körüli átmérőjükkel és 2 mm-es huzalvastagságukkal valószínűleg szintén a XI. század első felében jelennek meg, illetve terjednek el általánosan.

1

6 E temetőben sem a szélesre kalapált, sima végű, ún. „Nyitrai típust", sem a bordázott végű, XI. századvégi hajkarikákat nem találjuk meg. Érdekes a temető 28. sírjában előkerült két bronz hajkarika (XXVII. t. 1 — 2). Az egyiknek vége törött és csak kis kifelé hajlásából gondolhatunk hajkarikára, egyébként karikája kissé domború bronz pánt. Sajnos azt, hogy vége milyen kiképzésű volt, nem tudjuk. A másik kerek átmetszetű huzalból készült egyszerűen becsavart végű hajkarika. Ezt a típust Borkovsky

1

7 a IX. század végére és a X. század elejére teszi. Ez az időpont a magyarországi temetők alapján nagyon korainak

1

8 látszik, és inkább a X. század második felére való meghatározása fogadható el, amint az a halimba—cseresi temető anyagából is kitűnik.

1

9 Bár a sírlelet nem hiteles, mert nem egyeztethető az ásatási jegyzőkönyvvel, mégis meg kell említenünk, hogy ezekkel együtt még egy rombusz átmetszetű huzalból készült, nyitott, hegyesedő végű bronz gyűrű is voit a leletanyagban. Ezt a gyűrűt pedig már jóval későbbi időre keltezhetjük.

20 Ezen adat alapján a becsavart végű hajkarikák továbbélésével is kell számolnunk. A kolibai temetőben előkerült 5 db sima, egyenesen levágott végű hajkarika. Ezek közül egy bronzból, egy rosszezüstből és három ezüstből készült (XXV. t. 12, 16, 22, II. t. 16—17). Az ilyen jellegű sima ezüst hajkarikák általában magyar temetőkben fordulnak elő, gyakran férfisírokban. Legtöbbször egyet találunk belőlük, de néha két, sőt három darab is előfordul. Fehér Géza vizsgálatai szerint ezeknek bizonyos rangjelző szerepük van.

2

1 Ennek figyelembevételével a szob—kolibai temetőben ezeknek előfordulása valószínűleg a 1

3 Török Gy., i. h. 100. 1

4 Szőke B., i.

vh. 282 ; Kraskowska, L., i. h. 537. 1

5 Turek, R., Ceské hradistni nálezy, datované mincemi. Slavia Antiqua 1 (1948) 514, 9. kép. 1

6 Török Gy., i. h. 97. 1

7 Borkovsky, J., Staroceske pohrebiste prazskeho hradu. Hist. Slov. 5 (1948) 145 —152. 1

8 Hampel J., Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. (Bp. 1907.) 1

9 Török Gy., i. h. 96. 2

0 Schránil, J., i. m. 301 ; Török Gy., i. h. 96. 2

1 Fehér Géza „A népvándorláskori steppei népek viseletéről" c. kéziratban maradt munkájában foglalkozik a hajviseletekkel kapcsolatban ezzel a kérdéssel.