Folia archeologica 7.

Patay Pál: Szkíta leletek a nógrádi dombvidéken

72 Patay Púi nek. Az oldalpálcáik gombos végződését látjuk viszont a gyöngyösi és a hetényi 40. sírból való példányon. Lószerszám tartozékai lehettek a benczurfalvai kantár-rózsák is (XVIII. t. 13—19.). A szentes—vekerzúgiakhoz képest aránylag laposak. Az öt kisebb példány abban tér el az utóbbiaktól, hogy csak 1 fülük van a hátlapjukon. Ennek ellenére a kétfülű példánnyal való összetartozásuk miatt a szkíta-kori anyaghoz számíthatjuk ezeket is. Mind a pilinyi tükörnyél (XVI. t. 5.), mind párhuzamai jól ismertek a szakirodalomban. Legközelebb áll a példányunkhoz a makkfalvi tükör, ugyanis ezen sincs a nyél és a tükör közé szarvas-alak közbeiktatva.

5

2 A nyél farkasalakban való végződését találjuk még az oláhzsákodi, pókafalvi,

5

3 muhi tükrökön és a miskolc—dudujkai töredéken is.

5

4 Bronz és vas karperecek általánosak a Kárpát-medence szkíta temetőinek anyagában. Ilyeneket Nógrádban is találunk, bronzból : Nógrádkövesden és Pilinyben (XII. t. 2-3., 11., XVI. t. 12.), vasból: Homokterenyén (Mátraszelén). Egy pilinyi nagyobb méretű, kúpos végű bronz karperec (XVI. t. 10.) párhuzamait Erdélyből ismerjük, pl. Kajántóról és a piski sírokból.

5

5 Pilinyből különösen nagy számban ismerünk tekercses függőket: Ezek bronzból készült tömör példányok, közülük sok elektronnal borított (XIV. t., XVI. t. 11.). A kúpos fejű példányokra párhuzamokat találunk a hetényi temető anyagában.

5

6 Más alakúak a nógrádkövesdi 5. sír függői (XII. t. 1.). Ezekhez igen közel áll a tápiószentmártoni aranyszarvassal együtt lelt, elektronból készült példány; velük azoncsak a csanyteleki 1. sírban leltek.

5

7 A Pilinyben és Nógrádkövesden talált paszta-, üveg-, borostyán- és Cyprea gyöngyök (XII. t. 4—6., XIII. t. 13—20.) még az alakjukat illetően is pontosan megftlelnek a többi Kárpát-medencei temető hasonló példányainak. Ezen a téren párhuzamként felhozhatjuk a hetényi,

5

8 szentes—vekerzúgi,

59 csanyteleki és kunszentmárton—jaksori temetőket.

6

0 A pilinyi pecsétlőkről, amelyeket sokáig bronzkoriaknak véltek, bebizonyosodott, hogy szkíta-koriak. Ma már több temetőből, így Szentes—Vekerzúgról,

6

1 Csanytelekről

6

2 és Hetényből

6

3 és amint láttuk, Nógrádkövesdről is ismerünk ilyeneket (XII. t. 7—8.). A kazári, háromszögekkel díszített nagyméretű példányhoz (XVIII. t. 12.) hasonlók Tápiószelén

6' és Hetényben voltak találhatók.

6

5 A szurdokpüspöki öntőkanál hitelesítése szempontjából igen fontos, hogy 2 hasonló eszköz a szentes—vekerzúgi 69. sírban is volt található.

6

6 A ho5

2 Roska M. : i. m. 180 k. 6

3 Utóbbi kettő : Roska M.: i. m. 251, 282 k. 5

1 Utóbbi kettő : Leszili A. : i. m. 78. 7. k., ill. 76. 5. k. 5

5 Roska M.: i. m. 143, ill. 278-279 képek. 5

6 M. Duíek : i. m. 79 k. 5

7 Arch. Ért. (1944-45) 27 t., 1-2. 5

8 M. Duiek : i. m. 71. k. 5

9 A4. Pdrducz : Acta Arch. Hung. (1954) 8 t., 10, 16-20, 24; 23 t., 3-22, stb.; 24 t., 6. 6

0 Utóbbi kettő : Arch. Ért. (1944-45) 31 t., 4, ill. 34 t., 4. 6

1 M. Pdrducz : i. m. 28 t., 7. 6

2 Arch. Ért. (1944-45) 30 t., 4-6. 6

3 M. Du'sek : i. m. 72 k. 6

4 Magyar Nemzeti Múzeum. Nincs ismertetve. 6

5 M. Dusek : i. m. 72 k. 6

6 M. Pdrducz: i. m. 21 t., 7-8.