Folia archeologica 7.
Patay Pál: Szkíta leletek a nógrádi dombvidéken
Szkíta leletek 69 2. Vas zabla. Az előbbi párja, azzal egyező is, csak kettétörött. Az oldalpálcák h. 16,3 ill. 15,7 cm. (53. 54. 1.) (XII. t. 13.) A lelet valószínűleg páros lósírból származhat. 11. Benczurfalva, 2 2 Az 1876. évi budapesti Ősrégészeti Kongresszus kiállításán Pintér Sándor gyűjteményében szerepelt egy szkítakori egyélű vas tőr. Bár a katalógusból kétséget kizáróan nem állapítható meg, a lelőhelye minden valószínűség szerint Dolány (mai nevén Benczurfalva). Ezt a kardot később Hampel, majd utána Fettich is tévesen mint Pilinyről származót említette. Pintér Sándor hagyatékából a Palóc Múzeumba jutottak az alábbi leletek, amelyek ugyancsak szkíta-koriaknak tekinthetők : 1. Bronz kantár-rózsa. Hátlapján 2 fül van. Átm. 7 cm. (50. 360. 13.) 2 3 (XVIII. t. 13.) 2. Bronz kantár-rózsa. Hátlapján 2 fül van. Átm. 5,9 cm. (50. 362.) (XVIII. t. 14.) 3—7. Bronz kantár-rózsa, 5 db. Hátlapjukon 1 fül van. Átm. 4,6-4,9 cm. (50. 363-367). (XVIII. t. 15-19.) 12. Kazár-Bányatelep. 2* Ismeretlen eredetű lelet. Nagyméretű pecsétlő (pintadera). Eredetileg téglalap alakú lehetett ; két vége és nyele letörött. Felületén sorokba rendezett erősen bemélyített háromszögek alkotják a mintát. H. 5,4 cm ; sz. 5 cm. (Palóc Múzeum. 51. 36.) (XVIII. t. 12.) Meg kell említeni, hogy ugyanerről a lelőhelyről egy kettősen csonkakúpos testű urnát is ismerünk. Hasának alsó részén 2 fül van. Az urnában hamvak és egy egyfülű bögre volt. Az urna alakja bizonyos tekintetben emlékeztet már a »villanova« jellegűekre, bár különösen a füleinek elrendezésében még korábbi párhuzamokra utal. A benne talált bögre korai vaskori alak. (Palóc Múzeum. 51. 34. 1.) (10. ábra.) 13. Ságújfalu. Ismeretlen eredetű lelet. Kis bögre. Tojásdad teste kis talpon áll. Nyaka igen rövid, szajpereme kifelé áll. Testének egyik keskenyebb oldala cseccsé kialakított ; ezen keresztül a belsejébe lyuk vezet. A vele szemben levő oldalon hármas kidudorodásszerű fogantyú van. M. 7,3 cm ; pá. 4,3 cm; fá. 3,4 cm. (Palóc Múzeum. 50.437.) (XVIII. t. 2.) Ez is, miként a nógrádkövesdi 11. sírból való magasfülű bögre, kis gyermek szoptatására szolgált. Talán nem tévedünk, ha e párhuzam alapján ezt az edényt is szkíta-korinak tekintjük. 14. Nagylóc. Ismeretlen eredetű lelet. Vas lándzsahegy.Fűzfalevélalakú. Hegyecsonka. H. 27,8 cm. (Palóc Múzeum. 53. 66. 1.) (XVI. t. 9.) A fent felsorolt, de korábban nem ismertetett leletek közül elsősorban is a penci karddal kell foglalkoznunk (XVII. t.,). A fegyver alakja, az egyélű, hajlott test, ismert a Kárpát-medence szkíta-kori leletanyagában, e tanulmány keretében is említettük a benczurfalvai tőrt. Hasonló hajlott testű kések, a most ismertetett pilinyieken kívül is ugyancsak gyakoriak, sőt jellegzetesek a szkíta anyagra (Muhi —Korcsmadomb, Meszes, 2 5 Csanytelek, 2 6 Szen2 2 J. Hampel : Catalogue . . . 49, 34. kép. — Arch. Ért. 13 (1893) 386. - N. Fettich: Bestand ... 511. 2 3 A Múzeum régi leltári naplója mint bronzkorvégi, korai vaskori raktárleletből származót említi. Ez azonban nem biztos, sőt nem is valószínű. 2 4 Domyay B. : Salgótartján és vidéke őskorához. (Salgótartján 1926.) 11, 1. t., 21. 2 t., 6, 7. 2 5 Mindkettő : Leszih A. : FA 1-2 (1939) 3 t., 24, 25., 28 ; 4 t., 24, 28. 2 6 Arch. Ért. 1944-45, 28 t., 2.; 32 t., 5. 10. ábra
