Folia archeologica 7.

Kalicz Nándor: Adatok a harangalakú edények budapestkörnyéki elterjedéséhez

Harang alakú eilények 57 réven

8

0 talált áttört talpú edények díszítésével. Ilyen jellegű edényke került elő Áporkán is, díszítése megegyezik az előbbiekkel, csupán a talpazata nem négyszögletes, hanem kerek.

8

1 A Foltiny által legrégibbnek tartott szőregi sírokban is megvan az áporkaival és egyes tószegiekkel formailag megegyező edény.

8

2 Az összehasonlító vizsgálatok befejezéséül meg kell még vizsgálni a réztőrt és a »csuklóvédő« lemezt. A réztőr markolatát e műveltség tőreivel ellentétben nem tövisre szerelték, hanem szegecselték (X. t. 5). Ezeket a tőröket a legtöbb kutató már a bronzkorba helyezi.

8

3 Mindig a bronzkorban lép fel hazánkban is.

8

1 így tőrünk szintén a bronzkor felé mutat. A »csuklóvédő« lemez e műveltség jellegzetes darabjai közé tartozik (X. t. 4). Azonban ez is megvan a hazai korabronzkori anyagban,

8

5 mint bizonyíték arra, hogy a harang alakú edények műveltségének nagy szerepe volt ennek kialakulásában. A Tószegen talált példánynak felül csak egy átfúrása van. Eredetileg azonban ott is két lyuk volt, a másik a használat folyamán letörött, ezért fúrtak középre egy lyukat. A budakalászi példánynál eleve csak egy lyukat fúrtak felül. Tehát a két darabot azonos módon használhatták. Figyelemre méltó, hogy Budakalászon az 1. sír minden darabja erős vonatkozást mutat a bronzkor felé. A tangazdasági nyolc sír mind hamvasztásos volt. A hamvasztás két formáját ismertük fel. Hét sírban volt urnás temetkezés és egyben szórthamvas. Urnás temetkezés volt Szigetszentmiklós—Hároson is. Hamvasztásosak voltak a pusztatemplomi temetkezések is, de meg nem állapítható formában. A harang alakú edények műveltségében a hamvasztás nem általános. A nyugat- és közép-európai csoportból úgyszólván teljesen hiányzik. A csehmorva csoportban jelenik meg, de a csontvázas temetkezésekhez képest igen kis számmal és főleg szórthamvas formában.

8

6 Az arányokat tekintve, a legtöbb hamvasztásos temetkezést hazánkban találjuk, túlnyomórészt urnával.

8

7 A csontvázas és hamvasztásos temetkezések egymáshoz való viszonya e műveltségen belül egyelőre még tisztázatlan. Egyesek felfogása szerint a csontvázas temetkezés korai, és a hamvasztás csak a későbbi szakaszban jelenik meg.

8

8 A másik felfogás szerint a hamvasztás a csontvázas temetkezésekkel 8

0 F. Tompa uo. 21 t., 12; 23 t., 5. 8

1 MNM Ltsz : 9/1936 8

2 Foltiny I. : Dolg 16 t., 8, 11. 8

3 H. Beninger: PZ 25 (1934) 130 skk. A feuersbrunni sírban 2 db szegecslyukas »Stabdolch«-szerű tőr került elő. Ennek a sírnak az alapján is állítja a harangalakú edények kultúrája és aunjetitzi kultúra egyidejűségét. — J. Trautwitz—Hellwig : i. m. 110: Saíferstettenből korabronzkorinak közöl egy sírt, melyben szegecslyukas tőr, csuklóvédő és harangalakú edény volt. 8

4 Foltiny I. : i. m. 19 t., 59. - Patay P. : i. m. 3 t., 7. - Banner J. : i. m. 11 t., 54 a-d. - Mozsolics .4. : AH 26. 5 t., 13, 14, 36. 8

5 F. Tompa : 24/25 Bericht 21 t., 3. - Patay P. : i. m. 3 t., 7. 8

6 J. Schranil : i. m. 82 : Cseh- és Morvaországban is főleg csontvázas temetkezéseket Sismerünk. 8

7 Tökölön az 1. lelőhelyen vegyesen voltak csontvázas és hamvasztásos temetkezések. A 2. lelőhelyen 34 csontvázas és 37 hamvasztásos temetkezés volt. I.ehet, hogy ebben már bronzkori anyag is volt. Békásmegyerről hamvasztásos temetkezéseket ismerünk. Óbudán urna került elő. Szigetszentmiklós—Dunára-dűlő lelőhelyen szintén urna került elő. 8

8 K. Schirmeisen : Nachrichtenblatt (1937) 177. Schlapanitzban 46 sír között 7—8 volt hamvasztásos. A bronzból készült tőrök a temetőt a késői korba keltezik. — J. Neustupny : PA 36 (1928—1930) 112 skk. Brüxben kőládás hamvasztásos temetkezés. Szerinte is a hamvasztás a harang alakú edények kultúrájának fiatalabb szakaszában jelenik