Folia archeologica 7.
Kalicz Nándor: Adatok a harangalakú edények budapestkörnyéki elterjedéséhez
58 Kalicz Nándor egyidőben jelenik meg a harang alakú edények cseh-morvaországi csoportjában. 8 9 A hazai csontvázas és hamvasztásos temetkezések mellékleleteit vizsgálva, egyelőre nem állapíthatunk meg közöttük időrendi különbséget, mivel a kétféle temetkezési mód mellékletei azonosak. PittionI e műveltséget az anyag alapján osztja régibb és fiatalabb szakaszra. 9 0 Hazai viszonylatban ezt nem tehetjük meg, mivel nálunk teljes egészében a Pittioni által fiatalabbnak tartott kevert jellegű műveltség lép fel azokkal a jellegzetes harang alakú edényekkel együtt, amelyeket Pittioni a régibb szakaszba sorol. Ilyen beosztásra Ausztriában sem találunk megnyugtató adatokat, mivel éppen a Laa a. d. Thaya mellett talált sírt Pittioni szerint részben a régibb, részben a fiatalabb szakaszba kellene sorolnunk, és Pittioni is egyszer a fiatalabb, 9 1 másszor pedig a régibb szakaszba sorolja. 9 2 Valószínűnek látszik, hogy Ausztriában is már ez a kevert jellegű műveltség hatol be. Abban igaza lehet Pittioninak, hogy ez a kevert jellegű műveltség késői időre keltezhető. A csontvázas és hamvasztásos temetkezések együttélésének lehetőségét mutatja az a tény is, hogy Cseh-Morvaországban és Ausztriában, ahol a csontvázas temetkezés volt az uralkodó, a bronzkorban is ugyanez a temetkezés folytatódik. Hazánkban e műveltség túlnyomó részben hamvasztotta halottait, így a kisapostagi műveltségben is a hamvasztás folytatódik, sőt a nagyrévi műveltség is hamvaszt a Duna mentén és szórványosan a hamvasztás a Tisza mentén is megjelenik. 9 3 A Maros vidékén azonban halvány nyomoktól eltekintve, szilárdan tartja magát az ősi zsugorított csontvázas temetkezés. 9 4 Ezzel kapcsolhatjuk az általános időrendi kérdéseket is. A harang alakú edények műveltségével foglalkozó munkákból kitűnik, hogy e műveltség igen késői, átmeneti időbe tartozik, sőt a bronzkorba is belenyúlik. Trautwitz—Hellwig a safferstetteni és haunersdorfi sírokat a korai bronzkorba sorolja, bár ezek a harang alakú edények bélyegét viselik magukon. 95 Beninger a feuersbrunni és a Laa a. d. Thaya melletti sírok alapján állítja a harang alakú edények és Aunjetitz egyidejűségét. 9 6 Willvonseder a leopoldsdorfi temetővel kapcsolatban emeli ki e műveltség szerepét, és ő is a bronzkor elejére helyezi. 9 7 Martin Hell is későinek tartja e műveltséget. 9 8 meg. — I. L. Cervinka : i. m. 66 sk : A legrégibb síroknak a csontvázasakat tekinti. — J. Schranil : i. m. 82 : az urnás sírokban talált kerámiai típusok alapján azt tételezi fel, hogy ezek a harang alakú edények kultúrája fiatalabb szakaszába tartoznak. — Nagy 0. : i. m. 93 sk.: is korábbinak tekinti a csontvázas sírokat, mint a hamvasztásosakat. 8 9 K• Schirmeisen : i. m. 177 sk: arra utal, a schlapanitzi sírokkal kapcsolatban, hogy az elszigetelten fellépő égetés nemcsak a kultúra vége felé, de hordozóinak ott tartózkodása kezdetén is fellép. — C set neki-Jelenik E. : Arch. Ért. (1879) 56. "" R. Pittioni: Beiträge zur Kenntnis der Landschaft Burgenland (1941) 49; Urgeschichte des österreichischen Raumes (Wien 1954) 251. 9 1 R. Pittioni : Beiträge 49. 9 2/?. Pittioni: Urgeschichte 251. 9 3 Szabó János ásott Szolnokon néhány nagyrévi kultúrába tartozó hamvasztásos sírt. 9 4 Foltiny I. : i. m. 51. 9 5 J. Trautwitz-Hellwig : i. m. 103, 110. 9 6 E. Beninger : PZ 25 (1934) 143. 9 7 K- Willvonseder: Germania 21 (1937) 92 sk. 9 8 M. Hell: i. m. 73.
