Folia archeologica 7.

Kalicz Nándor: Adatok a harangalakú edények budapestkörnyéki elterjedéséhez

56 Kalicz Nándor esetre a sírokban talált tálak is mutatják a Budapest környéki sírok közbülső helyzetét a rézkor és bronzkor között. A fordított csonkakúp alakú csésze (Tangazdaság 1. sz. sír, Szigetszentmiklós—Háros urnasír) (X. t. 2. VIII. t. 2., 3), megvan a harangedényes műveltségben,

6

6 de a bronzkorban is igen gyakori.

6

7 Igen sok van az aunjetitzi műveltségben.

6

8 Fordított csonkakúp alakú csésze megvan a zsinórdíszes kerámiában is,

6

9 de időrendi jelentősége nem nagy. Legérdekesebb forma a tangazdasági 3. sírból előkerült kis négyszögletes áttört talpú, függeszthető edényke (IX. t. 8). Ilyen edény a műveltség külföldi anyagában teljesen ismeretlen. Joggal állíthatjuk, hogy hazánk területén alakult ki és legkorábbi darabját láthatjuk ebben a példányban. Előzménye egyelőre teljesen bizonytalan. Négyszögletes tömör és áttört talpú edények igen gyakoriak Budapest környékén a péceli műveltség lelőhelyein.

7

0 Esetleg ezekkel lehetne kapcsolatba hozni. Legközelebbi rokon darabjait a nagyrévi műveltségből ismerjük. A négyszögletes talp csak ott lesz általános.

7

1 A budakalászi kis edény formája a harang alakú edények műveltségének nyomott gömbhasú bögréivel együtt található. Áttört talpú edényeket ismerünk a cseh-morvaországi aunjetitzi műveltségben is.

7

2 Ezeket Tihelka és Hájek a nagyrévi műveltséggel hozzák kapcsolatba.

7

3 A cseh-morva darabok némileg elütnek a nagyréviektől. Egyetlen tál ismeretes Nagyrévről, amely hasonlóságot mutat a cseh-morvaországiakkal.

7'

1 A tököli példányok rokonok még velük.

7

5 Már láttuk, hogy a két terület között nem szükséges közvetlen kapcsolatot feltételeznünk. A közvetítő a harang alakú edények műveltsége volt. Ennél a formánál a Kárpát-medence volt az adó fél, annál is inkább, mert az aunjetitzi műveltség közép-németországi anyagából teljesen hiányzik. A harang alakú edények magyarországi elterjedési területe és a kisapostagi terület között közvetlen a kapcsolat. A nagyrévi műveltséggel ez nem látszott olyan világosan. Azonban a nagyrévi műveltség leletei ismeretesek a Duna mentéről,

7

6 és megvan az átmenet a Duna—Tisza közén is, amint ezt már fentebb láttuk. Az áttört talpú edények is mutatják ezt. Ilyen került elő Kamaraerdőből,

7

7 amelynek díszítése is megegyezik a Sztálinvárosban,

7

8 Tószegen

7

9 és Nagy6

6 Tompa F. : i. m. 8 t., 15. - H. Seger : i. m. 291 k. - G. Kraft : i. in. 43 t., C 1 k, (fogó nélkül). — Neumann : i. m. 1 k., 22. 6

7 Banner J.: i. m. 7 t., 25/b, 26le. 6

8 PA 37 (1931) 2 k., 2, 9, 10 stb. 6

9 A. Stock} : i. m. 73 t., 3. — E. Sangmeister : Die Glockenbecherkultur und die Becherkulturen. (1951) 13 t., 4, 9, 12. 7

0 Tompa F. : i. m. 5 t., 4, 6. — A budakalászi péceli kultúrás temetőben sok ilyen darab került elő, melyeket Banner professzor a péceli kultúráról szóló, sajtó alatt lévő munkájában dolgozott fel. ' 7

1 Tompa F. : 24/25 Bericht 21 t., 12-14 k. - Patay P. : i. in. 2 t., 6 ; 3 t., 5-6 ; 5 t., 4. 7

2 D. Hájek : PA (1953) 214 : Az Aunjetitzi kultúrában található ilyen tálakat a bádeni kultúrával hozza kapcsolatba eredet szempontjából. 7

3 K. Tihelka : i. m. 324. - D. Hájek : uo. 7

4 Patay P. : i. m. 2 t., 7. 7

5 Tompa F. : Budapest 7 t., 14, 16. 7

6 Mozsolics A. szíves közlése. Sztálinvárosban a Koszider-padláson a telep alsó rétegéből tipikus nagyrévi anyag került felszínre. 7

7 MNM. Ltsz.: 32/1935, 1. 7

8 Az említett sztálinvárosi leletek között tömör és áttört talpú edények kerültek elő, jellegzetes díszítéssel. 7

9 F. Tompa : 24/25 Bericht 21 t., 8. - A. Mozsolics: WPZ 29 (1942) 33. 1 k.