Folia archeologica 7.

Kalicz Nándor: Adatok a harangalakú edények budapestkörnyéki elterjedéséhez

Harang alakú eilények 55 A Budapest környéki lelőhelyekről három tálfajta került elő : a) Vízszintesen álló, befelé tagozott szájperemű, négy hengeres lábbal ellátott tál. (Tangazdaság szórvány, Pusztatemplom 2. sír) (XI. t. 3., IX. t. 3). b) Vízszintesen vagy ferdén álló, befelé tagozott szájperemű félgömb, ill. csonkakúp alakú tál, vízszintes ill. függőleges nyílású füllel. (Tangazdaság 1., 2., 3., 8. sírból, Pusztatemplom 1947-ben ásott sírból, Szigetszentmiklós— Háros urnasír és cserépcsomó.) (X. t. 1., IX. t. 2., 9., 11., VIII. t. 1. 6. a—b). c) Vállánál behúzott rövid nyakú, kihajló szájperemű, félgömb alakú tál. (Tangazdaság 6. és 7. sírból.) (XI. t. 1. 6). Az első forma olyan jellegzetes a harang alakú edények műveltségére, mint maga a harang alakú edény. Szinte egész elterjedési területén otthonos. A Tangazdaság 5. és 6. sír között előkerült tállal megegyező darabokat találunk Cseh-Morvaországban és Németországban.

6

0 Ezekkel nemcsak a külső forma közös, de használatuk is közös célt szolgálhat. Ezt mutatják azok a morvaországi tálak, melyek üreges hengeres lábaiba éppúgy csörgő kavicsokat helyeztek, mint a budakalászi példánynál.

6

1 A második tálforma szintén általános elterjedésű e műveltségben, egész Közép-Európában megvan.

6

2 Az egészen ferdén befelé tagozott tálakat Budapest környékén még a későbronzkorban is használták. A leletmentés során feltárt későbronzkori hulladék gödrökben teljesen hasonló táldarabokat találtam. Tököli terepbejárásom során vatyai műveltségben tartozó bronzkori telephelyen szintén találtam ilyen tálperemeket. Ezeket a harang alakú edények műveltsége örökségének tekinthetjük. A harmadik tálfajta, melyet nálunk a tangazdasági 6. és 7. sírban ismertünk meg, az előbbinél ritkább. Tökölről ismerjük több példányát.

6

3 Nagyobb összehasonlító anyag híján nem dönthetjük el, hogy a második és harmadik forma között van-e időbeli különbség, mindenesetre a Tangazdaság területén a két formát egy sírban együtt nem találták. A Budapest környéki sírokban ismert tálakat változatlanul, vagy kissé változott formában használják tovább a korai, sőt későbronzkorban is.

6

4 A tangazdasági 1. sír mélyebb tálja a perem alatt ülő négy füllel (X.t. 1 ) őse a magyarországi korabronzkor négyfülű táljainak, azzal a különbséggel, hogy azoknál a szájperem nem tagozott, hanem erősen kihajlik. Ugyanazok a tálak, mint a hazai korabronzkorban, élnek az aunjetitzi műveltségben.

6

5 Ez, a közös alapot tekintve, nem meglepő és a két terület korabronzkora között nem szükséges közvetlen kapcsolatot feltételeznünk. Minden6

0 A. Stocky: i. m. 108 t., 2 ; lilt., 14, 18; 116 t., 13; 118 t., 2; 119 t., 19; 120 t., 7, 9. — 0. Kraft : i. m. 42 t., D 2. — drossier : Jahresschr. für die Vorgeseh. der sächsischthüringischen Ländern 8 (1909) 3 t., 29, 30 b., 31. - K- Schumacher: i. m. 61 t., 1114 k. Neumann : i. m. 1 k., 15, 21. — Fr. Dvorak : i. m. 4 t., 21. 6

1 K. Schirmeisen: Nachrichtenblatt für dt. Vorzeit 3 (1927) 141 sk. - K. Scliirmeisen: Sudeta 2 (1929) 40. 6

2 A.Stock?: i.m. 113 t., 2,5, 10, 13, 22; 117 t., 15, 17, 20 ; 118 t., 10, 12, 19 ; 120 t., 18; 122 t., 2, 10. — K. Hetzer : i. m. 107. 17 k., 1. — D. Hàjek : AR 3 (1951) 41. 26 k. K. Schumacher: i. m. 61 t., 1101, 1111 k. - K. Scliirmeisen : Sudeta 2 (1929) 6. 2 k., e. D. Hájek: PA 6-8 (1936-38) 118. 3 k.- Stroh : WPZ 28 (1941) 77. 1, 2 k., 1. J. Palliardi : i. m. 5 k., 2, 3, 8. - Fr. Dvoràk : i. m. 4 t., 24, 25. 6

3 Tompa F.: Budapest 7 t., 13. - MNM. Ltsz. 143/1878, 46 - 51. 6

4 Banner J. : Dolg. 7 (1931) 5 t., 22 k., a-c„ 6 t. - Patay P. : i. m. 2 t., 10 ; 6 t., 6 ; 8t.,

9; 12t., 8, 9. — Mozsolics A. : AH 26.1t„

85; 101., 3-23, 25 ; 111., 22, 23, 25, 27-29. 6

5 K. Tihelka : i. m. 254, 11 k., 6, 7, 9.