Folia archeologica 7.

Kalicz Nándor: Adatok a harangalakú edények budapestkörnyéki elterjedéséhez

Harang alakú eilények 49 6. Szentendre—Pannónia-dűlő A szivattyúház környékén Petróczy feljegyzése harangedényes telepet említ. Több lakógödörről beszél, amelyekben az anyag tanúsága szerint a műveltségben gyakori kísérő edények között megvoltak a jellegzetes harang alakú edénytöredékek is. Sajnos közelebbi adatokat nem tudunk. Leletek a szentendrei múzeumban vannak. 7. Szentendrei-sziget déli csúcsa A volt Adria biztosító üdülőjével szemben a Duna partján, jellegzetes harangedény töredékeket gyűjtött Petróczy, vonaldíszes és péceli cserepekkel együtt. A töredékek szintén a szentendrei múzeumban vannak. 8. Óbuda—Hajógyári-sziget Az 1952-es ásatások során Pekáry Tamás a rómaikori rétegek alatt őskori leleteket talált. A cserepek egy része bronzkori, másik része azonban a harang alakú edények körének jellegzetes darabjait képviseli. A cserepek a Budapesti Tört. Múzeum Régészeti Osztályán vannak. A Budakalász—Tangazdaság területén előkerült nyolc sir a K—Ny irányú csatorna vonalában egy sorban helyezkedett el. Szabályos soros temetkezés a harang alakú edények körében nem általános, de az eddigi, elég szűkszavú közleményekből is kitűnik, hogy ez a temetkezési mód is elég gyakran előfordult.

2 Soros temetkezést figyelhetünk meg több korai bronzkori temetőnél, amelyek a harang alakú edények műveltségének hatása alatt állottak.

3 Ennek a jelenségnek gyakori előfordulása feljogosítana arra, hogy Budakalászon is szabályos soros temetkezést tételezzünk fel, annál is inkább, mivel a sírok eléggé szabályos távolságban követték egymást. A 8. sírt éppen azért találtuk meg a csatornából kiszórt földben, mivel a 2. és 3. sír között a többitől eltérően kétszeres távolság mutatkozott. Szabályos távolságot feltételezve, meg is találtuk ott a hiányzó 8. sírt. Azonban a síroknak egymástól való ilyen nagy távolsága

4 és főleg a feltárt földsáv keskeny volta egyelőre nem teszi lehetővé, hogy ebből az itt esetleg véletlen jelenségből általános érvényű következtetést vonjunk le. Ezt csakis nagyobb arányú feltárás dönthetné el. A tangazdasági lelőhelyen kívül nagy távolság mutatkozott Szigetszentmiklós—Hároson is az urnasír és a feltehetőleg szétdúlt sírból származó cserepek között. A síroknak ilyen nagy térközben való fekvése nem meglepő. Gondolhatunk erre Tökölön

5 is, és ezt tapasztalhattuk a harang alakú edények több 2 J. Palliardi : WPZ 6 (1919) 44. skk.: a znaimi (Znojmo) síroknál sírsorokat említ. — Fr. Dvorák : PA 37 (1931) 45 : Kolin A. temetőben négy sor sír, a Tuklaty-i temetőben pedig 9 sír volt három sorban. — P. H. Stemmermann : Germania 17 (1933) 5 sk.: Breisgauban 3 sír É-D vonalban helyezkedett el. - G. Kraft: Badische Fundberichte 17 (1941-47) 132: A feldkirchi sírok egy vonalat képeztek, bár nagy távolságban voltak egymástól. 3 E. Beninger : MAG 60 (1930) 69: A Hainburg—Teichtal-i temető sírjai szabályos távolságban, sorban helyezkedtek el. — K• Willvonseder : Germania 21 (1937) 89 : A leopoldsdoríi temető sírjai sorban feküdtek. 4 A tangazdasági sírok távolsága : 1 — 2.sír=20m; 2—8.sír=16m; 8—3. sír = 25 m; 3—4. sír = 18 m ; 4—5. sír = 15 m ; 5—6. sír = 15 m ; 6—7. sír = 25 m. 6 Csetneki-Jelenik E. : Arch. Ért. 13 (1879) 48 sk ; Nagy 0. : BpR 8 (1904) 91 sk. 4 Folia Arch. VII.