Folia archeologica 7.

Kalicz Nándor: Adatok a harangalakú edények budapestkörnyéki elterjedéséhez

50 Kalicz Nándor külföldi lelőhelyén is.

8 Ez a jelenség azonban nem kizárólagos, mert előfordul az egészen csekély sírtávolság is.

7 Egyelőre e műveltség elterjedési területén szigorú szabályt ilyen szempontból még nem találunk. Mindenesetre egy-egy lelőhelyen feltárt sírok csekély számát részben a nagy sírtávolsággal magyarázhatjuk. Másrészt azzal, hogy az egyes temetők sem tartalmaztak olyan sok sírt, mint amennyit a tököli temetővel foglalkozó munkák feltételeznek.

8 Az újabb eredmények éppen arról győznek meg, hogy a harang alakú edényeknek nincsenek nagy sírszámú temetői. Több külföldi kutató hangoztatja, hogy a harang alakú edények műveltségét mindig kis sírcsoportok jellemzik.

9 Erről tanúskodnak a Budakalász környéki lelőhelyek is. A Tangazdaság .területén előkerült nyolc sír, kb. 500 méterre délre a Büdösárok bal partján Banner János két ásatása során négy sír, továbbá a Petróczy-féle sírok. A Biidösárok jobb partján szintén voltak harangedényes leletek, valószínűleg sírok.

1

0 A Pusztatemplomtól északra 400 m-re találta Petróczy az említett leleteket. 1,5 km-rel délebbre, Békásmegyeren Tompa Ferenc tárt fel harangedényes sírokat.

11 Az Óbudai Gázgyár területén urnát találtak.

1

2 Pekáry Tamás a Hajógyáriszigeten találta az említett leleteket. Tabánban Nagy Lajos talált egy zsugorított csontvázas temetkezést.

1

3 A Tangazdaságtól északra kb. 3 km-re a Pannóniadűlőben került elő harangedényes sírlelet

1

4 és a fentebb említett leletanyag. A Szentendrei-sziget déli részén két helyről is ismerjük e műveltség leleteit. Mindezek a lelőhelyek egyetlen temető részére elképzelhetetlenül nagy területet jelentenének, hozzátéve még azt is, hogy az említett területeket patakmedrek, sőt a Duna is elválasztja egymástól. Mindezek után Tökölön sem számolhatunk több ezer sírós temetővel. Az 1876-os dunai árvíz alkalmával kimosott leleteket nem hozhatjuk összefüggésbe a Csetneki-féle 14 ill. 71 sírós lelőhelyekkel. Terepbejárás során a Csetneki-féle lelőhelyektől 3 km-re délnyugatra is találtam harang alakú edény töredéket. Miután Tökölön is aligha számolhatunk »óriási« temetővel, Csalog kutatóárka

1

5 sem találhatta meg a feltételezett folytatást. Még a 71 sírós temető egységes voltát is kétségbe vonhatjuk. A 10 000 m

2-es területen elszórt 71 sír a közlemények szerint nem egységesen oszlott meg. Nagy Géza szerint a csontvázas és hamvasztásos temetkezések elég élesen elkülönültek egymástól.

1

6 Ezenkívül, mint fentebb láttuk és Patay is közölte,

1

7 a tököli lelő— 6 J. Trautwitz-Hellwig : MAG 54(1924) 100 skk : Gross-Mehringben és Haunersdorfban a sírok 8—10 m távolságban feküdtek egymástól. — P. H. Stemmermann : i. m. 5 sk : Ali. sírtól északra 30 m-re volt a III. sír. Mind a három sír egymástól számottevő távolságban feküdt. — 0. Kraft : i. m. 132 : A sírok nagy távolságban feküdtek egymástól. 7 J. Paltiardi : i. m. 44 skk : Znaimban 4 zsugorított sír csak 16 m

2-t foglalt el. — Cr. Kraft : i. m. 129 sk.: Künheimben a sírtávolság 2,5 m volt. 8 Csetneki E. : i.m.49sk.: — Nagy G.: i.m.91

.— Tompa F.: Budapest az őskorban. (Bpest 1942) 43. 9 I. L. Cervinka : Ebert's RV II (1925) 66. - 0. Kraft : i. m. 132. - H. Seger : Schlesiens Vorzeit 7 (1916) 78. — J. Paltiardi : i. m. 54 sk. — J. Schranil : Die Vorgeschichte Böhmens und Mährens (Praha 1928) 82 sk.: szerinte Csehországban csak kis temetők vannak. Morvaországból nagy temetőnek említi a nemcicit, ahol 30 sír került elő. — Legnagyobb ismertetett temető Schlapanitz, ahol 46 sír volt. — K• Schirmeisen : Nachrichtenblatt für dt. Vorzeit 13 (1937) 177. 1

0 F. Tompa : 24/25. BRGK (1936) 60. - Oarádi N. : BpR 15 (1950) 445 skk. 1

1 Tompa F. : Budapest az őskorban .... 45. 1

2 Uo. 45., 1

3 Uo. 45. 1

4 Petróczy J. : Arch. Ért. (1941) 4 sk. 1

6 Tompa F. : i. m. 44. 1

6 Nagy O. : i. m. 91 skk. "Patay P.: Korai bronzkori kult. Magyarországon. (Diss. Pann. II. 13, Bpest 1939.) 19.