Folia archeologica 7.

Fülep Ferenc: Tíz év

TÍZ ËV Tíz évvel ezelőtt szabadult fel hazánk a német fasizmus járma alól. Tíz évvel ezelőtt szabadult fel népünk a kapitalista kizsákmányolás alól és vette saját kezébe sorsának intézését. Egész országunk, benne kulturális kincseink is a felszabadult nép tulajdonába mentek át. A háború viharait intézményünk, a Magyar Nemzeti Múzeum — Országos Történeti Múzeum igen megsínylette. Épülete kívül-belül elpusztult, raktárainak egy része elégett. 1945-ben, a háború végén a 75 belövéstől és belső tűzvésztől elpusztított épület és a súlyosan megsérült gyűjtemények vigasztalan látványt nyújtottak a betévedő látogatónak. Az újjáépítést már 1945-ben elkezdték a múzeum dolgozói, és 1947-ben kiállítás nyílhatott meg az épület falai között. Kormányzatunk áldozatkészségéből 1952-re, a Nemzeti Múzeum megalapításának 150. évfordulójára kívülbelül teljesen újjáépítettük az épületet, és ma a magyar klasszicista építészetnek ez a műremeke teljesen megújhodva díszíti fővárosunkat. De mélyreható változás történt az intézmény belső életében is. A tudományos dolgozók és segédszemélyzet létszáma a háború előttinek több, mint kétszeresére emelkedett. 1949-ben a Magyar Tudományos Tanács felállítása, majd a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése után intézményünk bekapcsolódott a tervszerű tudományos munkába és igen fontos szerepet játszott földünk és népünk története kutatásában. A múzeum tudományos dolgozói nagy ásatásokat végeztek az egész ország területén, melyek közül kiemelkednek az istállóskői barlangban folytatott paleolit-kori, a tiszapolgár-basatanyai rézkori, a szentesvekerzugi és tápiószelei vaskori (szkita), a sztálinvárosi, adonyi, nagytétényi római-kori, a zalavári és halimbai szláv-kori, a tiszalöki és túrkevei későközépkori (magyar falvak feltárására irányuló) kutatások. Ezeken a fontos és nagyjelentőségű, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti ötéves tervében megtervezett ásatásokon kívül, az országunkban folyó számtalan nagy építkezés színhelyén lefolytatott, az előkerült leletek megmentését célzó ásatásokat is intézményünk irányította, kutatóink ezekben is igen nagy részt vállaltak. Ennek a tevékeny ásatási munkának az eredményeit dolgozóink az 1945—47 között néhányszor megjelent Magyar Múzeum című folyóiratban, majd 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia segítségével rendszeresen megjelenő folyóiratokban (Archaeologiai Értesítő, később az idegen nyelveken megjelenő Acta Archaeologica hasábjain) és az Archaeologia Hungarica c. monográfia sorozatban tették közzé. Ez utóbbinak a háború óta megjelent három kötetéből kettő a múzeum munkája volt. Azl954. évben kormányzatunk biztosította a lehetőséget ahhoz, hogy múzeumunk saját kiadvánnyal is rendelkezzék : megjelent a múzeum évkönyveként a Folia Archaeologica VI. kötete.