Folia archeologica 7.
Csalog József: A tiszai műveltség viszonya a szomszédos újkőkori műveltségekhez
26 Csalog József fényképüket ugyanott találjuk meg. Ezek felmentenek az újabb részletes leírás alól. A Szentes-környéki arcosedények hovátartozásának megállapítása nem okoz nehézséget. A kunszentmártoni példány nyakának hátulsó részén váltakozva vörösre és sárgára festett, egymásba kapcsolt »S«-mintákból álló, térborító textilmintát találunk, amelyet a régebbi közlemény helytelenül nevez meandróid mintának. Ez a díszítés a tiszai műveltség körében meglehetősen általános volt. Az arcosedények kérdésében igen sokat mond elterjedésük és az a körülmény, hogy milyen környezetben fordulnak elő hasonló darabok. Valamennyi megfelelő közül legfontosabb a vincai példány, amelyet Vasic nyomán mutatok be. (VI. t. 2) 1 3 Ez a hatalmas, 120 cm-es magas edény a »B« rétegsor leleteihez tartozik és ugyanolyan »M«-alakú bemetszés feletti háromszögletes arcot mutat, mint a Szentes-környékiek. Hasán azonban körülfutó, egymásba kapcsolt S-ekből álló szalagdíszítést találunk, ennek jelentőségére később még vissza fogok térni. Nagyon közel áll az említett arcosedényekhez az a töredék, amelyet Tompa talált Békásmegyeren. 1 4 Az áll alatti, »M«-alakú bemetszés ezen a darabon is világosan felismerhető. Fontossága azért igen nagy a mi szempontunkból, mart Békásmegyernek tiszai-zselizi keverékanyagához tartozik ; ugyanahhoz, melynek bükki kapcsolatai is kétségtelenül kimutathatók. A tiszai, a zselizi és a bükki műveltség itteni kapcsolatait illetően különben leghelyesebb, ha magát Tompát idézem : 1 5 »Sie (t. i. a zselizi kultúra) gehört tatsächlich der jüngeren Stufe der Linearkeramik an. Da sie in dem obenerwähnten Gebiet eine längere Lebensdauer hatte, erhielt sie den Einfluss der vom Osten kommenden älteren Theisskultur, aus erster Hand. Dafür spricht auch die Tatsache, dass in dieser Gruppe schon rote bzw. weisse (leicht abwaschbare) Bemahlung vorkommt, gleichartig, wie in der Theisskultur . . . Die Bemahlung dient im allgemeinen der Betonung der Ritzmuster ... Sie zeigt in prägnenter Weise die Mischung beider Kulturen.« Valamivel lentebb ezeket írja: »Unter den jungsteinzeitlichen Gefässbruchstücken befanden sich zwei Scherben, die der Bükkerkultur zuzuteilen zu sein scheinen. Vorausgesetzt, dass diese Annahme richtig ist, ... dürfen wir sie als Einfuhrware ansehen.« A két bükki cserepet az ásatás alkalmával közelről is megvizsgáltam és mert eredeti bükki daraboknak találtam azokat, közlésüket később — vitám során — hiányoltam is. 1 6 A három említett újkőkori műveltségnek egyidőben való összetalálkozását azóta az 1948-ban végzett borsodi ásatás leletei is igazolták. Itt ugyanis az I. felület 1. gödrében bükki lakótelepen és bükki cserepek között olyan vonaldíszes anyagot, illetve zselizinek nevezhető cserépanyagot találtunk, — amely a legközelebbi rokonságban van a békásmegyeri vonaldíszes zselizi anyaggal. — Márpedig, ha Békásmegyeren a vonaldíszes edényművesség egykorúnak bizonyult az ottani tiszaival, ráadásul pedig még bükki behozott keramikát is találtak ott, Borsodon pedig a bükki keramika egykorú volt a békásmegyeri jellegű vonaldíszes zselizi edényművességgel, akkor a tiszai és a bükki szükségképpen egymásközt is csak egykorú lehet. 1 3 M. M. Wasií : Preisztoriszka Vinca II. (Beograd 1936) 108—109 t., 69. á. 1 4 F. Tompa: i. (ff. 8 1., 3 k. 1 5 Uo. 31. 1 8 Csalog J. : i. m.